TARTALOM

 VISSZA

 


What the Future?


What the Future?

| |
 

WTF? - Csodálkozik rá a technológiai újításokra a könyv szerzője. O’Reilly azzal teszi szalonképessé a kifejezést, hogy azt az új illetve felforgató technológiák láttán ránk törő döbbenet hangjaként azonosítja. Mikor mégis fel akarja oldani a rövidítést, akkor a What the Future? szavakra cseréli az eredetit, és egyben egy szellemi kalandra hív minket, amiben a múlt feldolgozására, a jelen megértésére és a jövő feltárására biztat. Az ambiciózus célját kizárólag egyetlen területre, a szűkebben vett információs technológiai cégek világára, az internetes ökoszisztémában betörő vagy már ott felnőtt techóriásokra korlátozza. A szerző azt állítja, megtanítja nekünk hogyan tudunk olyan gondolati térképeket készíteni, amik mentén értelmezni tudjuk napjaink mindent átalakító technológiai vállalatainak jövőjét, kezdve az Ubertől, az Amazonon, Facebookon, Google-ön, a Twitteren át egészen a ez elmúlt évben megjelent kisebb-nagyobb kezdeményezésekig.


A könyv aztán mégsem erről szól, inkább tekinthető a szerző hitvallásnak, sajátos világlátása ismertetésének. Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált. Nem az új technológiák fejlesztésének, hanem azok bemutatásának szentelte idejét. Az egyik első webportálok egyikének tulajdonjogait még a dotkom lufi kirobbanása előtt pénzé is tudta tenni. A könyvből nem is annyira egy vizionista képe rajzolódik ki elénk, hanem egy közvetlen, másokkal könnyen szót értő, a techóriások közötti vitákban moderátorként, békítőként megjelenő szaktekintély, a modern technológiai szcéna joviális, nyüzsgő alakja.


A szerző nagyon sokat akar elmesélni, majdnem 450 oldalon keresztül hömpölyög végig mindaz, ami kikívánkozott a szerzőtől. Így járhat az, aki kiadót vezet és önmagát kell felkérnie végül arra, hogy írja meg a “nagy könyvét”. Valószínűleg a kötet a szerző személye miatt jelenhetett meg, nem annyira a tartalma miatt. Jóval több a sztori a könyvben, mint a tényleges kikristályosodott gondolat. Ám ha elengedjük, hogy a jövő formálásának lehetőségeiről kívánunk többet megtudni, a könyv átalakul és letehetlenné válik. Képzeljük el a Szilícium-völgy techvilágának, az Internet hőskorának, az első webáruházak, okostelefonok, a szabad szoftverek elterjedésének történetét úgy előadva, hogy a szerző nem a partvonalról utánajárt a eseményeknek, hanem aktív alakítója annak. Például olyan e-maileket közöl le, amiben Amazon vezérét, Jeff Bezost akarja lebeszélni egy az Internet fejlődését gátolni készülő szabadalmáról. Leírja hogyan döntöttek arról, hogy a szabad szoftvereket hogyan nevezték át nyílt forráskódúakká, és ez a kis különbség mennyiben forgatta fel a techcégek hozzáállását az ügyhöz. Sztorit sztori követ, és közben sorra mutatja be, mennyire nem volt az adott megoldás indításánál triviális, amit ma készpénznek veszünk. Bemutatja, hogy egy-egy ma már bevett szolgáltatásnak milyen környezetben kellett zseniálisat húznia.

A történetek és a vizsgált technológiák mögött végül egy sajátos világértelmezés sejlik fel a könyvben, ahogy Harrari könyveiben a történelem újraértelmezése után a jelent és a jövőt is újraértékeli, úgy O’Reilly is elrugaszkodik egy idő után a techcégek vízióinak boncolgatásától, és igen messzire merészkedik. Jelentős terjedelmet szentel annak, hogy az állam az IT platformok között milyen hasonlóságok mutatkoznak, és bevezet a mesterséges intelligencia által támasztott kihívásokba és a technológia társadalomra gyakorolt hatásainak részletezésébe. Itt is alaposan járja körül a legfontosabb fejleményeket: megjelenik az AlphaGo világhíres eredménye, a Kaggle adatbányászati versenyeket szervező oldal, a Deep Mind mögött futó mesterséges intelligencia megoldások potenciális előnye és veszélye egyaránt. Végül pedig egyfajta új embertípushoz, egy technológiai populizmushoz jutunk el, a szerző új szociális és társadalmi normákat javasol, újra akarja értelmeztetni velünk a munkahelyekhez és a munkához való viszonyunkat. Az álhírek mellett üldözendőnek tartja az álnövekedést, a fejlődést látszatát keltő kapitalista nagyvállalatok gyakorlatát.


A kötetet azoknak ajánlom, akik nem lapraszerelt, megemésztett gondolatokat szeretnének kapni, hanem szemléletformáló inspirációra vágyik az IT világából.


Tim O'Reilly: WTF? Miért rajtunk múlik, hogy mit hoz a jövő?
474 oldal, B5, Typotex, 2018

Gáspár Csaba
2019.07.08

Kulcsszavak

WTF, recenzió, Typotex, IT

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább