TARTALOM

 VISSZA

 


Vigaszunk, a természet


Vigaszunk, a természet

| |
 

Talán nem olyan közismert, hogy Fekete István nemcsak gyerekkönyveket írt. Nem csak a sajátosan kidolgozott állatnyelv, a fantáziadús állatnevek és gesztusok leíróművészeként jeleskedett. Habár abban is páratlan fantáziával és természetismerettel nyűgöz le bennünket. minden gyerek számára átélhető ez belülről ismert világ, az állatok gesztusnyelve. Csám, a disznó, Paták, a ló, Kiő, az ölyv, és Zu, a bogár nyelve, gesztusai.

Fekete István úgy ismerjük, mint a Vuk, a Lutra, a Bogáncs, a Tüskevár szerzőjét. Holott a „felnőtt irodalom” szerzőjeként is sikeres volt, korának jelentős népi írójaként tartották számon, a világháború előtt, a Mikszáth, Móra, Gárdonyi vonulathoz tartozik, megállta helyét forgatókönyvíróként is, és persze választott hivatása szerint, gyakorlati embernek, gazdatisztnek sem volt utolsó. Gyermekkora korántsem volt felhőtlen. Élete két szélsőség közé kifeszítve zajlott, családjának nőtagjai gyöngéd szeretettel vették körül, tanítómester apja pedig rideg szigorral nevelte. Így írt erről:

"Sokáig azt hittem, talán nem is szeret engem; soha meg nem csókolt, csak nagyon későn, akkor már erre kevés időnk volt. … Néha-most már a kegyelet és a végtelenségbe hulló szeretet szavával mondom – majdnem gyűlöltem apámat."
Az elemi első négy osztályát abban az iskolában végezte, ahol apja, Fekete Árpád volt az igazgató.

Másutt viszont így:
„Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni! Nem oktattak, nem neveltek, nem irányítottak úton-útfélen és minden pillanatban. Hagytak annak lenni, aki vagyok, aki leszek.
A család a negyedik elemi után Kaposvárra költözik, és az itteni gimnázium elvárásai a kisfiú számára túl nagy falatnak bizonyulnak. Addig bukdácsol, amíg át nem íratják a polgári fiúiskolába. Később hadiérettségit tesz, és besorozzák, a Monarchia seregének összeomlásáig káplárként szolgál.
1924-ben jut be Magyarórvárra, a gazdasági akadémiára, s innen töretlen az útja a természetrajz, a gazdálkodás felé. Frissen szerzett diplomával nekiindul az életnek, Bakócán, Mailáth György gróf birtokán dolgozik. Gazdatisztként nap mint nap bejárván az uradalmat, erős benyomásokat, írói alapanyagot lel, körültekintően és figyelmesen dolgozik, tehetséges abban is, életismeretből jeles. 1929. december 12-én nősül meg, felesége, egy orvos lánya, s a fiatal pár továbbköltözik Nirnsee Ferenc birtokára.

A neves a neves Afrika-vadász író és lapszerkesztő, Kittenberger Kálmán fedezi fel, hogy született íróval van dolgunk és barátságával is kitüntetve a Nimród című lep állandó szerzőijévé szervezi be, s bíztatja a további alkotásra. 1936-ban kap nagyobb nyilvánosságot tehetsége. A Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatot hirdetett, s az ő műve, A koppányi aga testamentuma megnyeri a pályázatot.

Következő kisregénye a Csí, melynek szereplői madarak, 1940-ben jelent meg. 1940-ben a Kisfaludy Társaság soraiba választja, Hajnalodik című drámáját telt házakkal játsszák, és Bánki Viktor filmrendező felkérésére forgatókönyvet ír, dr. Kovács István címmel. Az ötvenes években meghurcoltatásnak van kitéve, és művei indexre kerülnek, ekkor fűzi szorosabbra az Új Ember és a vigília című lap a szálakat. A hívők számára kedves témákat dolgoz fel, hagyományos stílusú elbeszéléseiben morális dilemmákat jelenít meg.

„A Teremtő szent tenyeréből amikor elröppentek a levegő madarai, bizonyára mindegyik parancsot kapott, hogy mit csináljon a földi világban. Ők csak ahhoz tartják magukat, és inkább visszatérnek abba a másik világba, semhogy megszegjék az örök parancsot, mely ellen nem lázadt fel soha egyetlen teremtett lény sem, csak a teremtés mind halványabban ragyogó koronája - az ember.”

A jég csak 55-ben törik meg, és 1960-ban a Tüskevárért József Attila díjjal tüntetik ki. 1970. június 23.-án halt meg.
„Nem szerettem a rosszat továbbadni, mert - úgy éreztem - akkor nem nyugszik meg, és hánytorgatásában tovább romlik és tovább ront” – írta, s hát igen, egyike ő a világ nagy vigasztalóinak.

NZS
2014. 06,20.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Vigaszunk, a természet