TARTALOM

 VISSZA

 


Vérhígítóval a tébécévírus ellen



Vérhígítóval a tébécévírus ellen
Lipták Judit
| |
 

Nem, nem a véralvadásgátlók eddig ismeretlen új hatásmechanizmusáról szeretnék hírt adni. A képtelen címmel az egészségügyi bulvárhírekben szereplő súlyos szakmai hibákra, tévedésekre, és sajnos már a köznyelvbe is bekerült torzító kifejezésekre szeretném felhívni a figyelmet.

A véralvadást gátló gyógyszereket a laikus média és sajnos sokszor a betegtájékoztató kiadványok is „vérhígítónak” nevezik. Holott a véralvadásnak nem az az oka, hogy „sűrű” a beteg vére, az alvadásgátló, sem a heparin, sem az új, orális készítmények, nem teszik hígabbá a vért, azaz nem csökkentik a viszkozitását, nem csökkentik a szérumban található anyagok koncentrációját, hanem az alvadási kaszkádot állítják le valamelyik pontján. A vérszegény betegnek is kialakulhat thrombosisa, pedig az ő vére „híg”, ahogyan azt a hemoglobinkoncentráció is mutatja.

Egyszerűbbnek tűnhet így elmagyarázni a betegnek a problémát, csak nem igaz, ezért nem fogja érteni, miért kell hígítani az ő vérét, ha minden laboratóriumi értéke egyébként normális.

Nagyon gyakori, hogy a hír riasztóbbá tétele (és valószínűleg így az olvasottság remélt növelése) érdekében „új, halálos kórokozóról”, „gyilkos vírusról” olvashatunk, holott csak a szegény, jól ismert Escherichia coli állatok tápcsatornájában élő változatáról van szó. Ez okozta nyár elején Németországban a súlyos véres hasmenéssel járó és több halálos áldozatot követelő járványt, ezért kapta rövidítve az EHEC (Enterohaemorrhagic Escherichia coli) nevet. Az Escherichia coli mindannyiunk belében ott élő bélbaktérium, mégis több mint 300 000 (!) találatot ad ki a Google, ha az EHEC-vírusra keresünk.

Súlyos torzítást jelentenek még a „megtalálták a magas vérnyomás génjét” című hírek. Az olvasó elolvassa, és nagyon örül, mert annyit tud, hogy a gén az valami örökletes dolog. Végiggondolja, hogy a szüleinek normális volt a vérnyomása, tehát ő biztos nem örökölhette azt a „mutáns” gént, és nem törődik az orvosa életmódi tanácsaival, hiszen ő „genetikailag védett”.

Holott legfeljebb az áll az ilyen hírek hátterében, hogy hosszadalmas géntérképezéssel találtak olyan polimorfizmust, ami kicsivel gyakrabban fordul elő a magas vérnyomásos betegek genetikai állományában. Tehát legfeljebb hajlamosíthat a hypertoniára, de semmiképpen nem egyedüli, minden beteg esetében jelen lévő, és főleg nem valódi okról van ilyenkor szó.

Az orvos feladata a gyógyítás, a megelőzés és az egészségnevelés. Ez utóbbi része lenne, hogy szakmailag helyes információkkal lássuk el a betegeket, segítsük a helyes tájékozódásukat az egészséggel kapcsolatos információáradatban, hogy ki tudják választani a hiteles és számukra fontos ismereteket, amelyek végső soron az együttműködésüket, tehát a gyógyulásukat, illetve egészségi állapotuk megőrzését segíti.

dr. Lipták Judit


Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Vérhígítóval a tébécévírus ellen