TARTALOM

 VISSZA

 


Úgy érzem, álomvilágba léptem


Úgy érzem, álomvilágba léptem

| |
 

Henri Julien Félix Rousseau 1844. május 21-én született Lavalban, eladósodott családja iskolaéveinek végén egy Loire menti kisvárosba, Angersba költözött. Egy helyi ügyvéd írnokaként kezdett dolgozni, de kisebb lopásokon érték, és a büntetés elől a hadseregbe menekült. Négyévnyi katonáskodás után Párizsba költözött, hivatalnoki fizetéséből támogatta megözvegyült anyját. 1863-ban elvette szállásadója tizenöt éves lányát, hat gyermekükből csak egy érte meg a felnőtt kort. 1871-ben a párizsi illetékhivatal adóbeszedője lett, ezért is nevezték vámosnak.

Közben festeni kezdett, és amikor negyvenkilenc évesen nyugdíjba vonult, már csak kedvtelésének élt. Saját állítása szerint a természeten kívül nem volt más tanítója, bár egy akadémikus festő ellátta némi útravalóval, és festményeket is másolt a Louvre-ban. Gyakori vendége volt a párizsi botanikus kertnek, szavai szerint "mikor belépek ezekbe az üvegházakba, és az egzotikus tájak furcsa növényeit nézegetem, úgy érzem, álomvilágba léptem".

1886-tól rendszeresen kiállította képeit a Függetlenek Szalonjában, az első elismerő kritikára azonban 1891-ig várnia kellett. 1893-ban a Montparnasse egyik műtermébe költözött, ahol haláláig élt, utolsó éveiben főleg egzotikus tájképeket festett. Leghíresebb művei a Tigris küzdelme egy bivallyal (1891), az Alvó cigánylány (1897), A kígyóbűvölő (1907), a Flamingók (1907), az Álom (1910). Az anatómia, a perspektíva, a kompozíció ismerete nélkül alkotott, ösztönösen rendezte el a színeket és a formákat.

Saját korlátait nem érzékelte, nagy mesternek tartotta magát, és még az sem keserítette el, hogy kortársai lekicsinyelték, az "iskolázott" festők képzetlennek tartották. Jobbára csak a fiatal avantgárd művészek értékelték, köztük barátai, Picasso és Apollinaire.
Más műfajokban is kipróbálta magát: két színdarabot is írt, és néhány festményéhez hosszadalmas magyarázatokat fűzött.

Halála után egy esztendővel retrospektív kiállítás nyílt műveiből a Függetlenek Szalonjában. Életműve a naiv festészet reneszánszát indította el, de a szürrealizmus előfutárának is tekintik. Nem csak festőkre hatott, a fiatalon elhunyt amerikai költőnő, Sylvia Plath több versét, Joni Mitchell kanadai dalszerző, énekesnő egyik szerzeményét is az ő képei ihlették.

Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Úgy érzem, álomvilágba léptem