TARTALOM

 VISSZA

 


Szenvedek, mint egy kis napsütés a hideg vízben


Szenvedek, mint egy kis napsütés a hideg vízben

| |
 

Így írt Illyés Gyula a francia költőről: "Éluard megértésének legfontosabb kulcsa: mennyire tudjuk megérteni őt magát… Majd azt a férfit, aki tudatosan az egész emberiség tapasztalataival alakította magát >>kora gyermeké<< -vé. Világpolgár volt, majd hazafi, ez is, az is a francia forradalmi hagyomány értelmében. De mennyi árnyalattal, mennyire híven mindig magához, szabadon, egyénien a közösségben is!… De nem értjük verseit, ha nem vesszük valóságosnak érzéseit s a gondolatait. Igen, hitt a testben. De hitt az eszményekben is; hitte, hogy azok oly mód virágossá tehetnek nem egy rétet, hanem egy országot, mint a tündérek. S nem így van? Hitt a forradalomban, a nagy csodákban. De éppúgy hitt a kis csodákban is, a percek adta örömökben… Verseit talán azért értem akkor is, amikor csak sejtem tartalmukat: beléjük hallok egy feledhetetlen hangot, mögéjük látok egy múlhatatlan arcot…"(Illyés Gyula: Éluard)

Éluard 1927-ben más szürrealistákkal, mint Louis Aragon és André Breton, belépett a Francia Kommunista Pártba, ahonnan 1933-ban kizárták, részben Le Surréalisme au service de la révolution címmel megjelent cikke miatt. Később 1942-ben ismét belépett a pártba, és részt vett a francia ellenállásban is. A háború után Éluard a nemzetközi kommunista mozgalomban a kultúra követeként járt el. Körutazásai során Oroszországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Mexikóban képviselte a mozgalmat. Illyés Gyula népszerűsítette hazánkban költészetét, és hiteles fordítója is volt.Illyés híres versét, Egy mondat a zsarnokságról című művet - amely 1956 emblematikus verse lett - az éluard-i eljárásokat alkalmazva írta.


Éluard a szenvedésről:

Megkettőztem szívem és semmit nem tagadtam.
Szerelmem alkotott képzeletet és valót,
S én voltam, ki hevet, formát, értelmet adtam
S örök sorsot neki, aki bennem ragyog.
Oly egy voltam veled, hogy más mellett dideregnék.
És látom őt, és elveszítem őt,
és szenvedek, mint egy kis
napsütés a hideg vízben.
A boldog gyógyulásra
A szétfoszló veszélyre
S emléktelen reményre
Felírlak én
S ez egy szó erejével
Kezdek el újra élni
Hogy rád ismerjek s neveden
Szólítsalak.

NZS

2014. 12. 14.

Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


Szenvedek, mint egy kis napsütés a hideg vízben