|
TARTALOM
Svejk: háború önmagunk ellen  | |
A hírek szerint Svejk, a derék katona, Jaroslav Hasek regényének világszerte ismert és népszerű hőse szobrot kapott a dél-csehországi Putimban. Cseh- és Morvaországban ez az első Svejk-szobor. A szoboravatásra az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmával került sor. Jaroslav Hasek műve öntörvényűen állít emléket annak a dicstelen korszaknak - főként a Svejk által kommentált történetfüzérek révén -, melyben a katonai gépezet saját közkatonái, az egyszerű emberek ellen folytatott ádáz és kegyetlen harcot. Ironikus formában mutatja be az értelmetlen fegyelmezés és a militáns lélektelenség világát, ami az első világháború korszakát jellemezte. Svejk észjárása a közemberé, aki puszta jelenlétével, paraszti gondolkodásával élesen kontúrozza a közeg kiégett abszurditását, leleplezi a császárság avitt szisztémáját, és az emberi ostobaságot. A mű dialógusok sorozata, mely nyelvi bravúrral egybeötvözik a számtalan epizódot. A főhős passzív ellenállásban egy jellegzetes cseh kispolgári miliő mutatkozik meg. A regény írójának korai halála miatt befejezetlenül maradt, mégis az egyik kiemelkedő irodalmi alkotásként tartják számon. A Svejk, a derék katona című regényt általában a világirodalom 20 legjobb regénye közé sorolják. Magyarul először Karikás Frigyes fordításában jelent meg 1945-ben, az Anonymus kiadásában. Putim egy kis falu, amely Hasek regényének köszönhetően vált ismertté. A regény 1957-ben megfilmesített változatának több jelenetét a faluban forgatták, amire emléktábla hívja fel a figyelmet. Svejk 180 centiméter magas életnagyságú alakját Frantisek Svátek dél-csehországi szobrász bronzból készítette el, a prágai sajtó szerint a közeljövőben Kralupy nad Vltavou városban is felállítanak egy Svejk-szobrot. Jaroslav Hasek híres regényét eddig 58 nyelvre, köztük magyarra, fordították le, és többször is megfilmesítették. NZS 2014. augusztus 23., Forrás: MTI Kapcsolódó anyagok Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba! |
Extra tartalom: ROVAT TOVÁBBI CIKKEI Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról. 
Tovább
Hermann Ildi : NHL 2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt
Tovább
Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.
Tovább
Filmet varázsolni az életből A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel.
|
hirdetés  hirdetés  hirdetés  |
