A hírek szerint Svejk, a derék katona, Jaroslav Hasek regényének világszerte ismert és népszerű hőse szobrot kapott a dél-csehországi Putimban. Cseh- és Morvaországban ez az első Svejk-szobor.

A szoboravatásra az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmával került sor.

Jaroslav Hasek műve öntörvényűen állít emléket annak a dicstelen korszaknak - főként a Svejk által kommentált történetfüzérek révén -, melyben a katonai gépezet saját közkatonái, az egyszerű emberek ellen folytatott ádáz és kegyetlen harcot. Ironikus formában mutatja be az értelmetlen fegyelmezés és a militáns lélektelenség világát, ami az első világháború korszakát jellemezte.

Svejk észjárása a közemberé, aki puszta jelenlétével, paraszti gondolkodásával élesen kontúrozza a közeg kiégett abszurditását, leleplezi a császárság avitt szisztémáját, és az emberi ostobaságot. A mű dialógusok sorozata, mely nyelvi bravúrral egybeötvözik a számtalan epizódot. A főhős passzív ellenállásban egy jellegzetes cseh kispolgári miliő mutatkozik meg. A regény írójának korai halála miatt befejezetlenül maradt, mégis az egyik kiemelkedő irodalmi alkotásként tartják számon. A Svejk, a derék katona című regényt általában a világirodalom 20 legjobb regénye közé sorolják.
Magyarul először Karikás Frigyes fordításában jelent meg 1945-ben, az Anonymus kiadásában.

Putim egy kis falu, amely Hasek regényének köszönhetően vált ismertté. A regény 1957-ben megfilmesített változatának több jelenetét a faluban forgatták, amire emléktábla hívja fel a figyelmet.

Svejk 180 centiméter magas életnagyságú alakját Frantisek Svátek dél-csehországi szobrász bronzból készítette el, a prágai sajtó szerint a közeljövőben Kralupy nad Vltavou városban is felállítanak egy Svejk-szobrot.

Jaroslav Hasek híres regényét eddig 58 nyelvre, köztük magyarra, fordították le, és többször is megfilmesítették.

NZS
2014. augusztus 23.,

Forrás: MTI

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább

Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább

Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább