TARTALOM

 VISSZA

 


Sülykór vagy szent betegség?


Sülykór vagy szent betegség?

| |
 

Frász, nyavalyatörés, sülykór, mindez nem más, mint az epilepszia régi magyar elnevezése. A hagyományos magyar népi babonás gyógyító eljárást a frászkarika kifejezés őrzi, mely egy különleges tésztából sütött karikát jelentett, melyen át kellett bújtatni a görcsrohamban szenvedő csecsemő fejét.

Számos korai kultúrából ránk maradt trepanált koponya mutatja, hogy a központi idegrendszert, az agyat érintő betegség már megoldásmódok, gyógymódok keresésére sarkallta elődeinket. Nem zárhatjuk ki, hogy olyan betegségek gyógyítását is koponyalékeléssel próbálták megoldani, mint a fejfájás, a koponyaűri nyomást, feszülést okozó különböző betegségek, daganatok, epilepszia. Az alvászavarok, elmebetegségek több típusa is számításba vehető, bár mindez még nem bizonyított.

Az epilepszia mint betegség az ókorban is jól ismert volt, epilepsziás betegeket megemlít a Biblia (Máté 17:14-21). Az ókor nagyjai közül a följegyzések szerint Nagy Sándor és Július Cézár ugyancsak ebben szenvedett.
A görög orvosok számos kezelést ajánlottak a rohamozás ellen, Hippokratész például egyik neves epilepsziás betegének a koplalást javasolta, ezt a gyógymódot egyébként a Biblia is említi (Márk 9:14-29).

Az éhezést mint a tünetmentes állapot elérésére megfelelő gyógymódot igazolta a modern orvostudomány is a 20 század elején. A 20-as években Észak-Amerikában fejlesztették ki a koplalás megfelelőjeként a ketogén diétát. Ennek lényege a szigorúan szabályozott táplálkozás: a minimális szénhidrát-, de nem korlátozott zsírbevitel, így éri el a ketontestek (aceton, β-hidroxi-acetát, acetoacetát) termelődését.

A diéta meglepően sikeres voltát bizonyítja Peterman 1925-ben megjelent cikke, mely szerint betegeinek 60%-a rohammentes lett, további 35%-ban legalább megfeleződött a rohamszám.

Korábban azonban az epilepsziát egészen a 19. századig a genitáliák megbetegedésének tartották, és szoros összefüggést véltek fölfedezni a maszturbáció és a görcsrohamok között. Még a csonkolás – kasztráció vagy a csikló eltávolítása –mint gyógymód is fölmerült az epilepszia kezelésében.

E bűnös háttér feltételezése miatt nem volt szabad nyilvánosság elé tárni például Lord Tennyson betegségét, aki kamaszkorától kezdve görcsrohamoktól szenvedett. Orvosai viszont a köztiszteletnek örvendő családok reputációját megőrzendő nem voltak hajlandók számot adni a diagnózisról.


A betegség megítélése

A morbus sacert, azaz a szent betegséget, félelemmel elegy tisztelet övezte. Az epilepsziában szenvedő betegre az idők folyamán több kultúrában is úgy tekintettek, mint aki szoros, intenzív kapcsolatot ápol a szellemvilággal. Az ókorban az epilepsziát szent betegségként tartották számon, a középkorban viszont már üldözték, és a közvélekedésben máig tart negatív megítélése. Érdekes módon a rohamokat a történelem során gyakran összefüggésbe hozták a szellemi erőkkel és kiemelkedő tehetséggel, illetve a kiváló vezetői képességekkel. A történelmi feljegyzések tanúsága szerint jó néhány híres ember szenvedett epilepsziában.

Az irodalmi hírességek közül Moliére, Tolsztoj, Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg Van Gogh volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel. A zeneművészet terén Handel, Paganini, a nagy orosz komponista, Csajkovszkij szintén epilepsziás rohamokat élt át. Beethoven feltehetően szintén epilepsziás lehetett.

A szó etimológiája is ezt tükrözi, minthogy a görög "epilepsia" fogva tartást, megragadást jelent, mely szerint az illetőt a roham alatt "természetfeletti erő" ragadja el. Ez az elnevezés nem véletlen, nyilván azt tükrözi, hogy bizonyos rohamokat megelőzően a beteg "furcsa érzést" észlel, amit korunkban aurának neveznek. Az aura lehet nagyon összetett érzet, különösen akkor, ha az agy valamely memóriaközpontja is érintett. Ilyen esetekben moziszerű hallucinációk jelentkezhetnek. Mások gyötrő félelmet vagy éppen gyönyört tapasztalnak. Előfordul különös illatok, szagok észlelése is.
Mindazonáltal tapasztalható a bizonytalanság a kóroktan terén, nevezetesen, hogy a rohamok hátterében az esetek nagyobbik részében még mindig nem sikerül állandó tényezőket, biztosan jellemzően kimutatható okot találni.

A legelfogadottabb tudományos konszenzus szerint a rohamok keletkezéséért feltehetően az agy kémiai egyensúlyának, különösen az agyi ingerületátvivő anyagok, a neurotranszmitterek működésének felborulása a felelős.



NZS

Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2012. Június 28., Csütörtök 14:46:20
Tudomásom szerint Mohamed is saceres volt.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Sülykór vagy szent betegség?