TARTALOM

 VISSZA

 


Rekviem egy álmodozóért


Rekviem egy álmodozóért

| |
 

Kurt Vonnegut, az irodalmi underground kultikus figurája és egyik fenegyereke ismert volt szarkasztikus humoráról. Egyes vélekedések szerint ő lenne a legnagyobb hatású amerikai a huszadik századi irodalomban.

Vonnegut bár nem vett részt szakirányú képzésben, jól értett az irodalomhoz, a szellemes párbeszédekhez és az emberiséget foglalkoztató morális kérdések felvázolásához.
Nem véletlen, hogy az egyik fiktív interjúkat közvetítő könyve épp Doktor Halálról, azaz Jacob Kevorkianról szól, ls ezt a kevésbé szokványos címet viseli: Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian!

Mint ismeretes, a "szuicidgépet" kitaláló és megalkotó patológus Kevorkiant, aki Amerika-szerte felbolygatta tettével a közvéleményt, és felgerjesztette az eutanázia-vita szunnyadó parazsát, 1999-ben tíz és huszonöt év közötti időtartamú börtönbüntetésre ítélték, mert 1990 és 1998 között több mint 130 halálos betegnek segített az öngyilkosságban, illetve egy esetben ő maga adta be a halálos injekciót. Nyolc évet töltött börtönben, majd egészségi állapota miatt szabadon engedték.

A gépet a hírek szerint a háztartásban fellelhető eszközökből, játékszerek alkatrészeiből, mágnesekből és saját gyártású elektronikából készítette.
"Az orvos asszisztálta aktív eutanázia az önrendelkezés ténye és a beteg aktív részvétele miatt magasabb rendű a passzív eutanáziánál. Ugyanakkor éppen a beteg tudatos és aktív participációja miatt korlátozódik a visszaélések lehetősége. A beteg a döntéshozó és a döntés végrehajtó egy személyben" – nyilatkozta a Free Inquiry nevű szekuláris humanista újságnak a patológus.

Vonnegut nem igazán szerette, ha sci-fi szerzőként aposztrofálták, elbeszéléseiben civilizációkritikát fogalmazott meg és a science fiction elemek a társadalom szürreális metaforáiként funkcionáltak. Vonnegut hangvétele bölcs, humánus, ám a kíméletlenségig kritikus és őszinte. Hatása olyan óriási, hogy ellenlábasai élénk, közösségi, keresztényellenes szelleme és a konzervativizmustól való nyilvánvaló idegenkedése miatt egyenesen őt tették felelőssé Amerika erkölcsi hanyatlásáért.

Az Áldja meg az Isten, dr. Kevorkian! című könyv mennyei kalandozás, interjú számtalan csodabogárral, továbbá már ”átjutott” hírességgel Shakespeare-től Martin Luther King gyilkosáig. A riportalanyok többnyire magukat az egész emberiség sorsáért és jobbulásáért felelősnek érző emberek. Igaz ugyan, hogy a magát nagyon szégyenlő Hitler is szerepel a sorban. A magvas, gúnyos eszmefuttatásokból, tanmesékből, kedélyes párbeszédekből egy abszurd kor árnyképe bontakozik ki.

A bevezetőből ugyanakkor megismerkedhetünk Vonnegut személyes véleményével a vallásról, miszerint egyetért dédapjával: „Ha Jézus jó dolgokat mondott, mit számít, Isten volt-e vagy sem?” A szereplők mindazonáltal elrettenve szemlélik az alant zajló világ borzalmait, és egyetértenek abban, hogy meglehet, a Pokol talán a még élő emberben keresendő.
"Végül is mit értünk moralitás alatt?" – teszi fel a kérdést dr. Kevorkian egy interjújában. „A megfelelő módon való gondolkodásmódot és cselekvést. Ez az idők folyamán állandóan változik. Az ember feladata az adott szituáció megoldása az adott időben, és ehhez nem használhatók fel kétezer éves elméletek.”

Kevorkian a „a halálhoz való jog” aktivistája volt, Kurt Vonnegut pedig megírta, hogy szeretné, ha a sírján ez állna: „Minden csodálatos volt. Semmi sem fáj.”

NZS

Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Rekviem egy álmodozóért