TARTALOM

 VISSZA

 


Reinkarnáció és gyógyítás


Reinkarnáció és gyógyítás
Nagy Zsuzsanna
| |
 


Az emberiség a kezdetektől fogva szívesen hitt abban, hogy e földi élet nem az egyetlen esély az életre. Az újjászületés, a reinkarnáció tana szinte egyidős az emberiséggel, már a szellemtörténet kezdeteikor felbukkannak jelei, amit azután a különböző vallások szednek rendbe, s fektetik le szabályrendszerét.

Az ókori Görögországban már számos filozófust és tudóst találunk, köztük Pitagoraszt, Szókratészt és tanítványát, Platónt, kiknek a reinkarnációra vonatkozó elméletei máig hatással vannak a nyugati filozófiára.

Platón például így ír a lélekvándorlásról: „Tudnod kell, hogy minél rosszabb emberré válsz, annál rosszabb lelkek közé kerülsz, és minél jobb leszel, annál jobbak közé, és az újjászületések és halálok egymásutánjában azt fogod tenni, és elszenvedni, amit a hozzád hasonlóak. Több későbbi iskola is alapvető igazságként, tényként kezeli a reinkarnáció tanát. Ilyen a gnoszticizmus, az új platonizmus és a hermetizmus. A korai kereszténység körében is jelentős szerepe volt a reinkarnációnak.

Hinduizmus

A hinduizmus terén talán elsőként az Upanishadokban jelenik meg a Szamszara, az újraszületések örök körforgásának fogalma. Csak a papok tudták pontosan, milyen meghatározott imák és áldozatok szükségesek a megszabaduláshoz. Az életben legalább egyszer kijelölt helyeken és meghatározott időben a Gangeszben kell megfürdeni. Ez a fürdés lemossa a bűnöket. A hinduizmussal rokon, bár vele nem azonos áramlatokban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban is fő helyet foglal el a reinkarnációról szóló tanítás.

Buddhizmus

Buddha meghagyta tanai között a Szamszara hitét, de kijelentette, a megváltáshoz nincs szükség papi segítségre, a megváltás egyetlen útja a szenvedések okának felismerése és meghaladása. A tibeti buddhizmusban, a lámaizmusban a reinkarnáció-hitnek központi szerepe van. A két legfontosabb vallási vezetőt, a Dalai Lámát és a Pancsen Lámát két istenember inkarnációjának tartják, akik évszázadok óta mindig új és új testben jelennek meg.

A Tibeti Halottaskönyv, a Bardo Thödol három köztes létet, úgynevezett bardot különböztet meg. Az első bardo annak a szabadságnak az eufóriája, amelyet a halott érez, hogy megszabadult fizikai testétől. A bardo időtől független, a mi földi időnk szerint másodpercektől évtizedekig, sőt még tovább is tarthat. A második bardo alatt a halott megjárja a különböző egeket, poklokat, aszerint, hogy hogyan cselekedett életében. A harmadik bardo a következő fizikai születést sejteti. A test nélküli lélek látja jövendőbeli szüleit, és érzi azt a vonzalmat, amelyet a gyermek érez szülei iránt.

A Tibeti Halottaskönyv liturgiai utasításokat tartalmaz, imaszövegeket, amelyek segítségével a halott mellett állhatnak és segíthetnek neki itt maradt hozzátartozói. A buddhizmus elterjedt Burmában, Ceylonban, Thaiföldön, Japánban és Kínában. Erős hatást gyakorolt az ott élők halálról vallott felfogására, és a lélekvándorlás, reinkarnáció beépült az emberek hitébe.

Judaizmus

A szakemberek szerint a zsidó vallásban nem játszott, nem játszik szerepet a lélekvándorláshit. Ennek ellenére az Ótestamentumban Hióbnál, vagy Salamon király szövegeiben gyakran akadhatunk a reinkarnáció-hitet igazoló részletekre.
A zsidó történetíró, Jozéfusz (Kr. u. 100 körül) a következőket írja: „A tiszta és szent szellemek tovább élnek az égi helyeken, és az idők folyamán ismét leküldik őket, hogy derék, jóravaló testben lakjanak.”

Jozéfusz úgy hivatkozik az újraszületésre, mint aki tudja, hogy az általánosan elfogadott hittétel. Különösen az esszénusok hittek erőteljesen a lélekvándorlásban. A misztikus kabbala (Kr.u. 13. sz.) számára is teljesen elfogadott igazság a lélek újraszületése. A kabbalisták is szükségesnek tartják a lélek fejlődését, egészen a tökéletességig, s ők is elégtelennek tartják ehhez az egyetlen földi életet.

Kereszténység

Alexandriai Kelemen a II. században még arról írt, hogy fejlődésünkhöz elengedhetetlen az újratestesülések sorozata. Az akkori filozófusok, teológusok körében ez elfogadottnak számított. Fordulat következett be azonban kereszténység történetében 553-as évben, amikoris a konstantinápolyi zsinat eretnekségnek kiáltotta ki a reinkarnáció tanát, és az erre vonatkozó egyértelmű részeket kitörölték a Bibliából.

A keresztény egyház kitagadta azokat, akik továbbra is hittek benne. 1274-ben a lyoni zsinat, majd 1493-ban a firenzei zsinat is megerősítette azt, s akik ennek ellenére hittek az újjászületésben,azokat eretnekeknek kiáltották ki, és a máglyára vetették őket. Különböző titkos szekták őrizték a hagyományt. Néhányat, köztük a katarok mozgalmát azonban felszámolta az inkvizíció.

A Bibliában mindezek ellenére maradtak utalások a reinkarnációra vonatkozóan. Máté evangéliumában (11:13-15) Jézus ezt mondja: „Mert minden próféta és a törvény János ideéig prófétált. És ha el akarjátok fogadni: Ő Illés, aki eljövendő volt. Akinek füle van a hallásra hallja meg!”
Majd a másik szakaszban (17: 12) folytatja: „Mondom néktek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel, hanem azt tették vele, amit akartak: így fog szenvedni tőlük az Emberfia is.”

Edgar Cayce

A XIX. század végén egy különös személy vetette fel ismét Európában a reinkarnáció gondolatát. Az alvó látnokként ismert Edgar Cayce, aki 1877. március 18-án született Amerikában, Kentucky államban, alighanem az újkori ezotéria és holisztikus gyógyítás leghíresebb alakja, aki akiről a mai napig nem hiszik el, hogy csalás, és mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül dolgozott.

A következő beszélgetés az alvó, transzállapotban lévő Edgar Cayce és jegyzetelő asszisztense, Lammers között zajlott:

- Honnan jön a lélek, és hogyan lép be a fizikai testbe?
- Már ott van. Mihelyt az emberi test a születés után beszívja az első lélegzetet, azonnal élő lélekké válik, ha elérte azt a fejlettségi szintet, ami szükséges ahhoz, hogy a lélek szálláshelyet találjon benne.
- Lehetséges ennek a testnek, Edgar Cayce-nek, hogy ebben az állapotában kommunikáljon olyanokkal, akik már eltávoztak a szellemvilágba?
- A fizikai síkról eltávozott lelkek itt maradnak a közelünkben egészen addig, míg el nem érnek egy olyan fejlettségi szintre, mely tovább viszi őket, vagy további fejlődésük érdekében vissza nem térnek ide. Míg e szféra közelében vannak, bármelyikükkel kommunikálni lehet. Jelenleg is ezrével vannak körülöttünk...


Életrajzírója szerint a kisfiú Edgar elhatározta, hogy többször elolvassa a Bibliát, így tizenharmadik évében járt, amikor már tizenkétszer elolvasta. Olvasás közben elmondása szerint látomása támadt, egy hölgy jelent meg előtte, aki azt mondta: „imáid meghallgattattak, mit szeretnél leginkább? Leginkább segíteni szeretnék beteg gyerekeken - szólt a fiú.”

Edgar Cayce közléseit alvás közben, jegyzőkönyvvezető jelenlétében tette. Ébredése után semmire sem emlékezett az átélt és elhangzott élményekből. Speciális álomállapotban látta a jövőt, ilyenkor egy gyorsírást ismerő titkár, majd pedig a felesége jegyzetelték a hallottakat, hiszen a Cayce ilyenkor időszakosan elveszítette nappali tudatát.

Negyvenhárom év alatt harmincezer dokumentált eset maradt fenn. Elsősorban betegeknek adott pontos képet előző életeikről és javasolt betegségükhöz gyógymódot, illetve gyógyszereket ajánlott hipnotikus álomba merülve.

A diagnózis és terápia az esetek jelentős százalékában meglepően találó volt, s ez annál inkább különös, mivel soha nem tanulta az orvoslást. Igazából ellenlábasai sem találtak tudományos magyarázatot a jelenségre.

Cayce számos egyéb területről tett kijelentéseket, filozófiája szerint a világ országai a "kiegyenlítődés" felé haladnak, amelynek végcélja az emberiség egysége. Úgy látta, hogy mindenképpen bekövetkezik az egyensúly állapota. A látnok szerint a legnagyobb és legszabadabb ország az lesz, amelyik a többiek szolgálatába áll.

Azon múlik sikere, ha a nép megtanul a többiek szolgálatban élni, minthogy "embertársainkért élünk". Próféciái az emberiség eredetét firtatták, továbbá különböző orvosi kezelésekig terjedtek. Írásainak zöme magyar nyelven nem elérhető, és jövendölésük is így előttünk rejtve marad.

-nemesi-


Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Reinkarnáció és gyógyítás