TARTALOM

 VISSZA

 


Maximalista és vagabund


Maximalista és vagabund

| |
 

Francois Rabelais (1494–1553) a francia reneszánsz nagy alakja, szatirikus író, aki egyházi tekintélyt romboló írásairól híres, képzettségére nézve orvos, korának meghatározó szellemi nagysága.

Műveinek kirobbanó sikere szabadszájúságának és szellemi nyitottságának volt köszönhető. Írói hírneve mellett orvosként is sikeres személy, akiben a reneszánsz életöröm és a csillapíthatatlan tudásvágy együtt forr. 1532-ben kinevezték orvosnak a lyoni Hôtel-Dieu kórházba, orvosi hivatását kis megszakításokkal majdnem élete végéig gyakorolta

Hozzávetőlegesen az európai művelődéstörténet 1300-tól 1600-ig tartó időszakát nevezzük reneszánsznak. A fogalom korstílusként, civilizációs stílusként is értelmezhető. A jól képzett, kellő műveltséggel rendelkező tisztségviselőket ez idő tájt literánusoknak nevezték. Az út a legmagasabb világi méltóságokig vezethetett.
A XIV. században, tehát a középkor vége felé megnyílt a társadalmi felemelkedés útja olyan világi férfiak előtt is, akik kellőképpen műveltek voltak, és betölthettek olyan közhivatalt, melyet korábban egyedül egyházi személyek láthattak el, s az ilyen jellegű hivatal betöltésének legfontosabb feltétele a műveltség, azaz a jó fogalmazó- és beszédkészség volt. Mindehhez az eloquentia, a kifejező ékesszólás és az antik szerzők ismerete is szükségeltetett.

Rabelais életműve tulajdonképpen egy ötrészes regényfolyam. Habár ez a műfaji megjelölés nem fedi teljesen a valóságot. Ezekben a szatirikus regényeiben, a Gargantua és Pantagruelben kegyetlen és túlhabzó szókimondással ostorozta a szellemi korlátoltságot, a tudományos nagyképűséget, az álszenteskedést és a hatalmi visszaéléseket. Nyelvezete legendásan gazdag, tobzódik a francia nyelv, a nyelvjárások kifejezéseiben. Közülük nagyon sok - ahogyan Szerb Antal írja - "maga is meglepődve néz körül, amikor nyomtatásban látja magát".

Az egyik könyv Gargantua neveléséről szól – a fiúcska mellé szülei egy tudós nevelőt szerződtetnek, aki a hagyományos skolasztikus módszerek szellemében neveli. A magolás nem tesz jót, a gyermek egyre butább lesz.

Gargantua nevelése akkor vesz új fordulatot, amikor új, felvilágosult nevelőt kap, Ponokrates személyében. A modern nevelési és életmódbeli elvek megszületésének tanúi lehetünk: nevelője sokat tartózkodott vele a természetben, megfigyelték annak jelenségeit, s kötetlen beszélgetés során dolgozták fel tapasztalataikat. De szerepet kap a játék, a testedzés, a zene és a tánc is. No meg az olvasás.

"Ebéd kezdetén felolvastak valamely széphistóriát régi vitézi cselekedetekről, amíg csak a boroskancsót oda nem adták néki. Mostan (ha úgy tetszett) folytatták az olvasást vagy pedig jókedvűen társalkodtak együtt, szóllván első hónapokban mindannak hatalmasságáról, tulajdonságairól, eredményéről és természetjérôl, amit asztaluknál felszolgálnak vala: kenyér, bor, víz, só, húsfélék, halak, gyümölcsök, füvek, gyökerek és mindezek elkészítéséről. …És olly jól és tellyességgel az emlékezetjében őrzi vala az elmondott dolgokat, hogy nem vala azidétt orvos, aki fele annyira tudta volna ezeket, hogynemmint ő."

Rabelais, minthogy orvos volt, regényalakja neveléséből nem hagyhatta ki a medicinális ismereteket sem. "...ellátogatának a gyógyító szerek és füvek árusainak, a patikárosoknak boltjába, és gondosan megszemléllék a gyümölcsöket, gyökereket, leveleket, gyantákat, magvakat, idegen kenőcsöket, valamint azt is, miképpen hamisítják ezeket."

Gargantua napirendjéből nem hiányzott a művészi foglalatosság: a festés, szoborfaragás vagy zenélés. Gyakran szórakozott a "négy öt hangra való" (tehát többszólamú) énekléssel, s több "egybecsengő zeneszerszámon" is megtanult játszani.
Este, "lakomázás közben a kevert bortól elválaszták a vizet, miként azt Cato tanítja ..., valamint Plinius: borostyán kehelyben, teli vízmedencében tisztíták meg a bort, aztán tölcsérrel kivették belőle; a vizet egyik pohárból a másikba töltögették és külömb-külömb kis automatonféléket, vagyis maguktól mozgó gépezeteket szerkesztettek". Gargantua nevelésében nagy hangsúlyt kapott tehát a közvetlen érzékszervi tapasztalat.

Rabelais jól képzett ember volt, aki maga is birtokolta a teljes klerikus műveltséget, eredetiben olvasott klasszikus szerzőket, jogi kérdésekben tájékozott volt, s ráadásul orvosi diplomára is szert tett, és nyilván saját képességeit tekintette mérvadónak.
A következőkben az ilyenformán kiképzett Gargantua később a fiától, Pantagrueltől rendkívül sokat követel. A gyermek neve Pantagruel, amely örökké szomjazót jelent. Örökös szomjúsága mellett Pantagruel hatalmas erejű és étvágyú -mintegy megtestesíti a humanizmus embereszményét.

Gargantua a következő levelet intézi gyermekéhez. "Ifjúkoromban az ember szüntelen szembekerült azzal a kínos barbarizmussal, melyet a gótok [a skolasztikus szellemben tanító iskolamesterek] hoztak nyakunkra, akik tönkretették az oktatást és az irodalmat. Ám, isteni kegy következtében a literatúra fénye és méltósága helyreállt, és oly virágzásnak indult, hogy manapság már én, így élemedetten, a tanoda legalsó osztályába, az éretlen gyerkőcök közé is hasztalanul remélnék felvételt. [...] Ezért, intelek fiam: használd ki fiatalságodat és szorgoskodj ismereteid szaporításában és erényeid gyakorlásában. Ahol most tartózkodsz, Párizsban, sok követésre méltó példát láthatsz magad előtt. Azt akarom, hogy az idegen nyelveket tökéletesen elsajátítsd. Legelőször a görögöt, miként Quintilianus ajánlja; másodszor a latint, majd a Szentírás kedvéért a hébert és utóbbival párhuzamosan, a perzsát és arabust. Ha görögül írsz, vedd Platón stílusát példaképnek, ha latinul, úgy kövesd Ciceró irályát. A históriának ne akadjon olyan fejezete, melyet nem véstél agyadba. A történetírók egyúttal a geográfiában is eligazítanak.

Ami a szabad művészeteket illeti, számtanból, mértanból és zenéből már fiatal, öt-hat éves korodban ízelítőt adattam néked; folytasd tovább és ismerd meg a csillagászat minden ágazatát. [...] Szeretném, ha a jogtudomány szép szövegeit betéve ösmernéd, és tulajdon bölcselmi okfejtéseiddel kommentálnád. Ami a természet jelenségeit illeti, közeledj hozzájuk kíváncsisággal: ne legyen tenger, folyam avagy patak, melynek halfajait ne ösmernéd; sem madár a légben, sem bokor, fa, cserje erdőn, növény vagy fű a réten, ásvány a föld beleiben, drágakő Nyugat avagy Dél bazárjaiban, mely érdeklődésedet fel ne keltette volna. Különleges gonddal böngészd a görög, arab és latin orvosok műveit, és ne vesd meg a talmudistákat és a kabbalistákat sem. Szorgos bonctani gyakorlattal tégy jártasságra szert abban a különleges világban, melyet embernek nevezünk. És a nap bizonyos, előre meghatározott óráiban kezdjed el a Szentírás tanulmányozását. Először az Evangéliumokat görög nyelven, meg az apostolok Leveleit, aztán az Ószövetséget héberül. Egyszóval tanulj, hogy a tudás valóságos tárháza légy."

Széleskörű ismeretek a világról. Az adott kor tudományának színvonalán. Rabelais nyilván önmagából kiindulva természetesnek vette ezt a fajta univerzális tudást.

Vajha bárki is közülünk eleget tudna tenni ennek az egyszerű kívánalomnak?!


Nagy Zsuzsanna
LAM


Kapcsolódó anyagok

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

Hogyan csökkenthetők a karantén lélektani hatásai

A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai

Légzési elégtelenséggel járó CANOMAD szindróma

A HaNDL szindróma - fejfájás neurológiai hiánytünetekkel és a cerebrospinalis folyadék lymphocytosisával - kezelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Maximalista és vagabund