TARTALOM

 VISSZA

 


Pascal pálfordulása


Pascal pálfordulása

| |
 

Valami történt Pascallal 1654. november 13-ának éjszakáján, ami egész életére hatással volt, megszabta további sorsát. Halála után ugyanis egy pergamenlapot találtak a ruhájába varrva. „Öröm, öröm, örömkönnyek „ – így szólt a szöveg. Spirituális élménye, misztikus, istenlátó megvilágosodása olyan útra terelte, mely során lassanként felhagyott a tudománnyal. Ekkor végleg megtért Istenhez, s ezután életének egyetlen értelme Isten apológiája volt.

„Ha hiszel Istenben, és nincsen Isten nem vesztettél semmit. De ha van Isten, és nem hiszel benne, mindent elvesztettél.”– mondta Pascal.
Előzőleg, 1654 októberében a Neuilly-hídon kocsival átmentében lovai megbokrosodtak és elragadták. Ő ugyan szerencsésen megmenekült, de eme megmenekülésében is a felsőbb hatalmak intéző kezét látta. Életét ettől kezdve az imádkozás töltötte be.

Addig azonban elképesztő sikereket ért el, bár ez a nagy jelentőségű fizikus és matematikus csak játéknak tekintette a tudományokat. Pascal 1623. június 19-én Clermont-Ferrand-ban látta meg a napvilágot. Már 8-10 éves korában latinul is, görögül is oly biztonságosan olvasott, mint franciául. És Euklidészből kiindulva gyermekként jött rá matematikai és fizikai törvényekre.

Alig 17 éves volt, amikor megjelent Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkája. Az összeadásra alkalmas számológép első modelljét, a mechanikus kalkulátorok egyik legelső prototípusát 1642-ben készítette el. 1654-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét, majd levelezésbe kezdett Pierre de Fermat-val, s ebből a levelezésből született meg a valószínűségszámítás.

Sokszínűsége és sokoldalúsága ellenére elsősorban irodalomtörténeti főalak, hívei őt vallják a francia irodalmi stílus legnagyobb hatású mesterének.
A 20. századi katolikus írók, költők, mint Mauriac vagy az angol Eliot őt vallja az újkatolicizmus leghitelesebb elődjének. Annak dacára, hogy Pascalt a hivatalos katolikus egyház a maga korában általában eretneknek tartotta.

Fizikai kísérletei során megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését. Értelmezte a közlekedőedények törvényét. A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága nagy lépéssekkel vitte előre a kísérleti kutatást.

Filozófiai nézetei szerint igazi tudást nem az értelem, hanem egyedül az érzelem és az intuíció ad, sejtései alapján a pszichológiai is egyik atyjának tekinti őt. Fő műve a ragyogó, bár töredékes Gondolatok (1669), mely a francia klasszicizmus korának egész gondolatvilágát gyujti egységes és sokrétűen változatos összképpé.

„A gonoszak olyan emberek, akik ismerik az igazságot, de csak annyiban állnak mellé, amennyiben egyezik érdekükkel; egyébként azonban elpártolnak tőle.” – írta.

Párizsban halt meg 1662. augusztus 19-én. Az egykori csodagyerek mindössze 39 évet élt.

NZS

Kapcsolódó anyagok

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Pascal pálfordulása