TARTALOM

 VISSZA

 


Orvos a történelem viharában


Orvos a történelem viharában

| |
 

A 20, századi irodalomban is számos olyan főszereplőt találunk, aki végzettségét tekintve orvos. Az orvosi hivatás mindennapi gyakorlásának bemutatásán és annak ethoszán keresztül az író számára kiváló lehetőség nyílik sokszínű karakterek, visszás helyzetek és az emberi szenvedés bemutatására.
Erich Maria Remarque német regényíró leghíresebb regényének főhőse is részben hivatása gyakorlása során merül alá a kor sötét titkaiba, a második világháború előestéjének komor viszonyai közepette.

A Diadalív árnyékában című műben dr. Ravic nőgyógyász a saját bőrén tapasztalja meg az emigráns lét visszásságait. A kor tébolya elől menekülve, egy internálótáborból szökik át Párizsba, annak a tömegnek a részeként, akik nácik által sorban bekebelezett országokból távozva itt remélnek átmeneti megoldást sorsukra.
Remarque regénye komoly témája ellenére a mutatós bestseller vonásaival is rendelkezik: erotika, élénk párbeszédek, fordulatos cselekményesség, kalandleírások…

A történet 1938-39-ben játszódik, és főleg német emigránsok a szereplői.
A főszereplő, Ravic doktor Hitler hatalomra kerülésekor szökik át Párizsba. Papírok nélkül nem praktizálhat, kalandos, bujkáló életet él, ám szaktudását mégis igénybe veszik a kevésbé tehetséges kollégák. S ő kiváló orvos módjára, ahol tud, próbál segíteni. Feketén, megalázóan alacsony bérért dolgoztatják a párizsi professzorok.
Sokféle emberrel kerül kapcsolatba, szenvedő asszonyokkal, prostituáltakkal, orvosi esküjét tartja szem előtt, az vezérli akkor is, amikor emiatt bajba kerül. Kitoloncolják az országból.
A városban világvége hangulat uralkodik, tömegek mozognak az éjszakai városban, a jövőt beárnyékolja a háború kitörésének biztos tudata.
A könyv vezérfonala egy bosszú beteljesítésének kalandos története: a Gestapo embere, Haake is feltűnik a városban, aki korábban megkínozta a főhőst, és zsidók bujtatásáért a barátnőjét is, aki az öngyilkosságba menekül a börtönben. Súlyos elszámolnivalója van tehát vele a főszereplőnek.
„Mindenkinek csak egy élete van; értéktelen és a legnagyobb érték, el is dobhatja, ha akarja, az sem nehéz. Igen ám, de vele együtt elvész a bosszú is, és mindaz, amit bár megcsúfoltak, leköpködtek, nevetségessé tettek mindennap és minden órán át, de ami akkor is, mindennek ellenére is, körülbelül úgy neveznek, hogy: az emberségbe és az emberiségbe vetett hit.”

Az író 1942-ben New Yorkban jelentette meg az emigráns lét tapasztalatairól szóló című művét, mely páratlan sikert aratott, s amelyből több film is készült.

A könyv e nehéz korszak és a hősies helytállás mementója.



Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


Orvos a történelem viharában