TARTALOM

 VISSZA

 


Nyelv és tudomány


Nyelv és tudomány

| |
 

1790 december 23-án megszületett Jean-Francois Champollion francia egyiptológus, akinek munkássága az egyik legjelentősebb tudományos eredmény elérése volt.
A gyermek különleges tehetségére utal, hogy már 16 éves korára már tucatnyi nyelvet ismert, Champollion beszélt héberül, arabul, perzsául, kínaiul, görögül és szanszkritül és a Grenoble-i Akadémián a kopt nyelvről tartott előadást. 17 éves korában beválasztották a Tudományos Akadémia rendes tagjának. Ez idő tájt jelent meg első tudományos dolgozata és ekkor készítette el világtörténeti időrendi táblázatát.

1822-ben kezdett az angol Thomas Young kartus-elméletével foglalkozni, és 1822-től 1824-ig csak ezzel foglalkozott. Champollion megfejtette az egyiptomi hieroglifákat és összeállította a teljes hieroglif ábécé összeállítása volt az ún. rosette-i kőtábla segítségével. A rosette-i kő egy sötét gárnitdarab, melyen V. Ptolemaiosz rendelete olvasható három nyelven.

Mindez a szöveg három fordítását nyújtja: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. A rendelet az adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki
Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs.

A szövegben szereplő királynevek összevetése volt a kulcs a megfejtéshez, Kleopátra és Ptolemaiosz nevéből azonosította a p, t, o, l és e betűket, s ezek alapján a többit is.
Felismerte, hogy sokszor kimaradnak a magánhangzók, így elsőként Nagy Sándor egyiptomi nevét, az Alkszentroszt fejtette meg a betűsorból. felismerve, hogy a magánhangzók. Ezek azonban mind idegen nevek voltak.

Amikor Abu Szimbelből kapott egy négybetűs kartust, amely a görög hatás előtti korból eredt az első hieroglifát a nap jelének vélte, ez kopt nyelven: ra.
Beazonosította Ramszesz nevét is, bebizonyította, hogy a régi neveket is betűírással írták, kopt nyelven.

Világraszóló felfedezését 1822-ben tette közzé. Két év alatt majd valamennyi hieroglifát megfejtette, s megállapította, hogy piktogramokat is alkalmaztak.
1824-ben írta meg A hieroglifák pontos rendszere című könyvét. 41 éves korában, szívrohamban halt meg.

Hieroglifák nemcsak az ókori egyiptomiak írásában léteztek: a maja kultúra írásmódja is hasonló jelekre épült. A különbség azonban, hogy míg megfejteni a titokzatos egyiptomi írást sikerült a 19. században, a maja rejtély teljes megoldása még mindig várat magára.



Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


Nyelv és tudomány