TARTALOM

 VISSZA

 


Nostradamus, a homályos


Nostradamus, a homályos

| |
 

509 éve, 1503. december 14-én született Nostradamus, a francia reneszánsz egyik meghatározó alakja, aki a gyógyszerészet, a botanika, az orvostudomány, a csillagászat, az asztrológia és a jóslás mesterségében is európai hírnévre tett szert. Bár jóslatait legtöbben szkeptikusan fogadták, mára kétségkívül Nostradamus a leghíresebb és legismertebb látnok

Az emberi kultúrában nagy tisztelet és érdeklődés kíséri a rejtélyeket. Ilyen rejtéllyel azután bőségesen szolgál az egyik leghíresebb és négysoros versikéivel a legnagyobb fejtörést okozó újkori francia orvos, Nostradamus.

Nostradamus, vagyis Michel de Nostredame a pestis gyógyítójaként és jósként szerzett hírnevet, valamint azzal, hogy előre jelezte II. Henrik király váratlan halálát. Rengeteg nehezen értelmezhető, négysoros versét Próféciák című könyvében gyűjtötte össze. 1503. december 14-én született zsidó szülőktől, és 1566-ban halt meg Salonban. Bár képzett orvos volt, okkult tanulmányokat is folytatott, és még életében nagy feltűnést keltettek jósversei, melyeket a szerző centuriákra, százas csoportokra osztott.

Évszázadok óta vitatkoznak a jóslatok teljesüléséről és értelmezési lehetőségeiről. A heves viták oka az úgynevezett nostradamusi homály. A szövegek talányosak. Nostradamus ténykedését az 1500-as évek derekának keresztény egyháza nem nézte jó szemmel, ezért cenzúrájukat és az eretnekség vádját elkerülendő, szándékosan virágnyelven fogalmazott. Homályos az üzenet, mert magának a látomás tartalmának kifejezése is rendkívüli nehézségek elé állítja a mediumot.

Továbbá, mivel képzeteit verses formába öntötte, stilisztikai szempontok (például a rímelés) is bonyolítják az üzenet, a látomás átadását. Nevek helyett anagrammákat alkalmaz, s a kor művelt íróinak szokása szerint a költői nyelvre jellemző körülírásokat, úgynevezett metonímákat használ.

Anglia helyett például azt írja: „a nagy Neptun”. Mindehhez hozzájön még rossz helyesírása, és hogy a szöveg hemzseg a nyomdahibáktól. Ha Nostradamus valóban nagy jós volt, olyan tartalmakat is szavakba kellett öntenie, melyekre az akkori tudása és tapasztalata szerint nem volt példa; akkoriban még nem létező tárgyakat, technikai vívmányokat kellett megneveznie. A versekben az értelmezők szerint a gázálarctól az űrrepülőig sokféle utalás szerepel.

A négysoros jóslatokba foglalt időpontok, évszámok egytől egyig számításon és nem a látomásokon alapulnak, így meghatározásuk mindig hozzávetőleges. Nostradamus mégis tudhatott valamit, hiszen állítólag Pasteur és Hitler (Hister) nevét is megjósolta, megemlítette a francia forradalmat, Napóleont és a világháborúkat is. A XXI. század leggonoszabb figuráját Mabusként emlegeti, szerinte ő lesz az az Antikrisztus, aki pokollá teszi majd az eljövendő kor emberének életét.


A harmadik világháború

A harmadik világháború kitörése időpontjának meghatározására is számos elmélet született. Több vers, többféle évszám szerepel. A Nostradamus-hívők körében számos eltérő nézet kering. Néhány értelmezés a sok közül: 1942-ben Lee McCann az V. 25. vers alapján azt állította, hogy a harmadik világháború 1987. augusztus 21-én fog kitörni, mivel a fentebbi versből megjósolható, hogy a Mars, Nap, Vénusz az oroszlán csillagképben áll. Jean Charles de Fontburne Nostradamus, Historien et Prophete c könyvében (1970-es évek vége) hasonló érvekre alapozva közölte azt a nézetét, hogy a harmadik világháború 1983-ban fog kitörni. Több más értelmezés állította hasonló magabiztossággal, hogy a harmadik világháború 1991-ben vagy 1999-ben várható. De most a legújabb verzió szerint 2010 novemberében várható a kataklizma.


Indexen volt-e Nostradamus?

Nostradamust már életében érték támadások nemcsak jóslatainak tartalma, hanem jós volta miatt is. Az nem bizonyított, hogy Nostradamus könyve valaha is egyházi indexen lett volna, egyszerű legendának tartják e kijelentést. Egyes értelmezések szerint a világ végső sorsát tekintve a jóslatok nem mondanak ellent az egyház hitelveinek. Nostradamus szerint „látomásaim szembetűnő egyezést mutattak a Bibliával”. „A próféták a halhatatlan Isten és a jó angyalok által a jövendölés szellemét kapják. Ezáltal látnak nagyon távoli dolgokat, és tudnak jövőbeni eseményeket előrelátni. A nagyhatalmú Isten nélkül semmi nem tud teljesülni.„− mondja fiának írott levelében.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


Nostradamus, a homályos