TARTALOM

 VISSZA

 


"Neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre"



| |
 


Márai 1900. április 11-én felvidéki szászok (cipszerek) leszármazottjaként született egy kassai polgárcsaládban, Grosschmid Sándor néven. A gimnáziumot Kassán és Eperjesen végezte.

Első írása tizenhat évesen jelent meg a Pesti Hírlapban, két évvel később már a Budapesti Napló szerkesztője volt. A proletárdiktatúra bukása után Németországba ment. Lipcsében, majd Berlinben folytatott egyetemi tanulmányokat, és cikkeket közölt rangos lapokban. 1923-ban megnősült és Párizsba költözött, ahonnan 1928-ban tért haza.
1925-től az akkor induló Újság című napilap rendszeres tudósítója lett, a polgári liberális szellem jegyében publikált. Politikai éleslátás, helyzetelemző készségét, pszichológiai érzékét dicsérik ezek az írások. 1933-ban lapja Berlinbe küldte, ahol Hitler hatalomátvételéről tudósított, hitelesen és bátran számolt be a fasizmus valóságáról.

Botránykrónika

Az Egy polgár vallomásainak első kötete 1934-ben jelent, s ezzel az önéletrajzi ihletésű művével egycsapásra ott találta magát a magyar irodalom élvonalában.

Az Egy polgár vallomásai a maga korában botránykönyvnek számított, hiszen a vallomás műfajának megfelelően nem mindennapi feltárulkozó őszinteséggel, filozofikus alaphanggal jelenítette meg önmagát és a körülötte élők intim viszonyait.

„Márai az 1934-es részben a polgár(i család) rajzára vállalkozott, szülővárosának, Kassának polgárai körülményeit tárta föl, részint egy Kassa–Bécs útvonalon kibontakozó művész-életrajzot érzékeltetve, részint apja és anyja családjának nemegyszer különös, a szabályos polgári létezésből kitörni akaró, vagy abba olykor kényszeresen belenyugvó alakokét; mindez egyszerre háttér egy kisgyermeki önmaga keresés útvesztőinek elbeszélésében, de az ősök örökségének széttagolása is, kitől mit kapott testi és szellemi értelemben.” -- írja Fried István a könyv teljes kiadásának utószavában.

A szereplők a kortársak számára is beazonosíthatóak voltak. Állítólag a kassaiak kiválóan szórakoztak a megjelenést követő időszakban. Márai irodalmi formába öntve szókimondó nyíltsággal értekezett az emberi kapcsolatokról, többek közt a premontrei fiúkollégium szexuális titkairól.

Őszinteségéből és a múlt oldott, korántsem diszkrét feltárásából komoly hátránya származott. A könyvben vitriolos tollal megjelenített egykori házitanító, Stumpf György az idők során szép karriert futott be: római katolikus lelkész, püspöki tanácsos, vagyis jelentős személy lett, aki becsülete védelmében pert indított ellene.

Ennek következtében a kirótt kétezer pengős bírságot elkerülendő, végül is Márai jelentősen átdolgozta művét. Kétségesnek ítélt mozzanatokat húzott ki, így az három fejezettel lett rövidebb.

„És elérkezett az idő, amikor minden következménnyel meg kellett vizsgálnom magamban, környezetemben, a társadalomban, amelyhez tartoztam: mi az, ami a polgárságból történelmi szerepkörnek megmaradt." -- írta. Márai ezzel az önéletírással jelöli ki a maga és mások számára is a polgári lét határait, határozza meg alapvető értékeit, és teszi kötelezővé mindhalálig.

“És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” (Márai Sándor: Füves könyv –Az igényről)

2014. 02. 22.

Kapcsolódó anyagok

Veszélyeztetettek-e a magzatok a SARS-COV-2 fertőzéssel szemben?

COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


"Neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre"