TARTALOM

 VISSZA

 


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus

| |
 


Betty Friedan 2006-ban halt meg. Első könyve, a The Feminine Mystique („A női csoda” vagy más fordításban: „A misztikus nőiség”) bombaként robbant az amerikai közéletben,

E könyvében, melynek óriási hatását maga is meglepődve tapasztalta, a hagyományosan a nőkre kényszerített háziasszony-szerep elleni lázadást részletezte, és a kertvárosi nők szerepét úgy jellemezte, mint olyan életformát, ami egyenesen depresszióhoz vezet.

Könyvét mindmáig az egyik legveszélyesebb műként tartják számon Amerikában. Olyan korban született, amikor nyilvánvaló volt, hogy a társadalmi presztízspozíciókat, a gazdasági csúcspozíciókat, az iskolák, bíróságok irányítását éppúgy, mint a politikai színteret, a férfiak foglalják el.

A Betty Naomi Goldstein néven 1921-ben született írónő az azóta kultikussá váló művében azt az életformát elemzi kellő plaszticitással, melyet provokatív módon csak úgy nevez, mint „kényelmes koncentrációs tábort”.

Egyértelmű baloldali beállítottságával és meggyőző erejével a feminista mozgalom meghatározó alakjává vált. 2000-ben publikált önéletrajzában (Life so far) feltárja házasságának megrendítő mozzanatait, hogyan bántalmazta és hagyta el férje, és milyen meghatározó tapasztalat volt számára a tény, amikor második gyermekével állapotosan kitették újságírói állásából.

Eretnek tanait akkor írta meg könyvében, amikor Smith College Bostonba járt évfolyamtársaival találkozva felmérést végzett, hogy mennyire elégedettek saját életükkel, meg tudtak-e felelni a munkaerőpiacon, eleget tudtak-e tenni saját vágyaiknak, egykori elvárásaiknak – vagyis mennyire lettek sikeresek eddigi életük során.

A felmérés eredményei önmagukért beszéltek. A női munkaerő képességeinek és tehetségének kiteljesíthetetlenségéről szólt a cikk, melynek közlését azonban egyetlen női magazin sem vállalta, s ez igencsak elgondolkodtatta az írónőt.

„Bármit írtam, eretnek volt. Sértette a női magazinok szerkesztőit. Miután már négy változatot is visszautasítottak, azt kérdeztem: Hé, mi folyik itt? Hiszen addig soha nem dobták vissza cikkemet. Aztán rájöttem, hogy amit mondok, az valahogy ijesztően, fenyegetően hat a női magazinok szerkesztőinek. Hogy éppen azt a világot fenyegeti, amelyet ők festeni akarnak, amelyet később én a „misztikus nőiségnek” neveztem el. Muszáj volt megírnom a könyvet, mivel nem jelentette meg egy újság sem az írásaimat. A többi pedig történelem.”

A kötet 1963-ban született meg, és azonnal bestseller lett belőle, rendkívül felszabadító hatású volt számos nő számára. Kimondott és közösen feldolgozhatóvá tett addig elfojtott, belül rejtegetett dolgokat, melyekről addig belül azt hihették az érintettek, hogy az csak velük fordulhat elő, és hogy alapvetően valami baj van azzal, akiben ezek a feszültségek élnek.

Alapvetően kritikus szemmel mérte föl a nők, főként a főállású anyák és háziasszonyok helyzetét az ipari társadalmakban.

Könyvéből nyilvánvalóvá válik, hogy a nők elnyomása társadalmi és nem pszichológiai természetű – az egyenlőtlen fizetésekkel, a munka világán belüli diszkriminációval, a nemi erőszakkal, a feleségek bántalmazásával, az otthoni munka nemek közti egyenlőtlen megosztásával, a férfiak nők feletti hatalmával van összefüggésben.

Amikor a közelmúltban az amerikai Human Events című országos konzervatív napilap neves közéleti személyiségekből és tudósokból álló zsűri véleménye alapján összeállította az „irodalmi feketelistát”, s az alábbi meglepő eredmény született.

1. Karl Marx és Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány
2. Adolf Hitler: Mein Kampf
3. Mao Ce-Tung: „Kis vörös könyv”
4. Alfred Kinsey: A férfiak szexuális viselkedése
5. John Dewey: Demokrácia és nevelés
6. Karl Marx: A tőke
7. Betty Friedan: A misztikus nőiség
8. Auguste Comte: A pozitív filozófia útja
9. Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon
10. John Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete

A lista látlelet a meghatározó szerepet betöltő mai amerikai konzervativizmusról.
A szabadgondolkodó John Dewey mellett, aki a gondolkodásra való nevelést, a gyermeki szellem felszabadítását szorgalmazta (és néhány érthetetlen választás, mint mondjuk Keynes-é mellett, aki lerakta a modern közgazdaságtudomány alapjait), jól láthatóan két szexuális, illetve nemi szerepekkel foglalkozó író is szerepel a listán.

Alfred Kinsey A férfiak szexuális viselkedése című művében tudományos módszerekkel vizsgálta az emberi szexualitást, és közzétett adatai alapjaiban rendítették meg a nyilvánosan hirdetett szexuális szokásokról alkotott képet.

Betty Friedan pedig csupán azt a máig veszélyesnek tűnő kérdést tette fel, hogy a háztartás ellátásánál és uruk kiszolgálásánál többre is hivatottak lehetnek-e a nők.

Forrás:
www.virtus.hu
www.tusarok.org.




Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Misztikus nőiség és az újkonzervativizmus