hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mesteri értékelvűség


Mesteri értékelvűség

| |
 

A budapesti és a lipcsei egyetemen végezte tanulmányait. Apja, Révai Sámuel előkelő Váci utcai boltjában kezdte könyvszakmai pályafutását.

1880-tól a családi cég könyvkiadói osztályának vezetőjeként egyre nagyobb szabású tervei nyomán az addig főleg a vidéki könyveladásból és terjesztésből élő cég mind nagyobb befolyást és hasznot szerzett a magyar könyvpiacon. 1895-ben testvérével, Ödönnel megalapította a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.-t, amelynek vezérigazgatója lett.
Hihetetlen érzéke volt az üzlethez, merész újításai, meglepő ötletei rendszerint egy átfogóbb terv részei voltak. Rájött arra, hogy a könyvszakma csak akkor tud igazán komoly tőkés vállalkozássá fejlődni, ha egyetlen cégen belül egyesíti magában a könyvkészítés és a terjesztés minden elemét: a nyomdát (1917-től), a kiadót és a terjesztői hálózatot.

Mesteri módon, átgondolt, folyamatosan megőrzött értékelvűséggel állította fel kapcsolatrendszerét, jól megfizette, ezért megszerezte, lassan kizárólagossá tette az akkor élő legnagyobb és legnépszerűbb írók műveinek kiadási jogát és persze az alkotók barátságát is. Soha nem adott ki értéktelen alkotásokat, még a pillanatnyi üzleti siker érdekében sem.

Sikeres szakmai újítást valósított meg a könyvterjesztésben a kolportázzsal, könyveknek füzetenként vagy részletfizetésre történő árusításával. Irányítása alatt jelent meg Jókai Mór műveinek százkötetes, Mikszáth Kálmán tizenkét kötetes jubiláris kiadása, valamint Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című öt kötetes reprezentatív album.
A 20. század első éveire esett a magyar irodalmi műveltség szempontjából nagy jelentőségű Klasszikus Regénytár, majd a Világkönyvtár közreadása. Megszerezte a Pallas Nagy lexikona exkluzív terjesztési és kiadási jogát, amelynek birtokában elkezdte a Révai Nagy Lexikona publikálását. A 18 kötetes folyam 1910 és 1926 között látott napvilágot (később még két pótkötete jelent meg), az utolsó kötet utószavát már halálos ágyán fogalmazta meg.

A Révai testvérek könyvkiadói munkásságuk mellett tevékeny részt vállaltak a főváros művészeti életében, a Nemzeti Szalon és a Könyves Kálmán Művészeti Szalon működtetésében is. Mindketten gyakori képvásárlók voltak, főként a nagybányai és más modern irányzatot képviselő művészek műveit gyűjtötték.

Az első világháborútól kezdve élénk publicisztikai tevékenységet is folytatott. Írók, könyvek, kiadók című kétkötetes emlékirata művelődéstörténeti jelentőségű forrás a 19-20. század fordulójának sokszínű könyvkiadásáról, alkotói világáról; a mű 2006-ban reprint kiadásban is megjelent.

Közéleti szerepet is vállalt, 1901-ben és 1905-ben országgyűlési képviselővé választották a Szabadelvű Párt tagjaként. 1926. július 7-én halt meg Budapesten.
A Révai Testvérek Rt. nem szűnt meg a szerző halálával, csupán a jogutód Szépirodalmi Könyvkiadó rendszerváltást követő széthullásával fejeződött be történet, de az antikváriumokban még ma is tart.

Forrás: MTI




Kapcsolódó anyagok

Felépülés a függőségből

Tudományos babonák a női testtel kapcsolatban

A leselkedő festő, avagy a kiérdemelt katonai kereszt

Elismerés a jövő építéséért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


Mesteri értékelvűség