TARTALOM

 VISSZA

 


Mérgek a bőrön át


Mérgek a bőrön át

| |
 


A kozmetikai ipar által előállított szerek nem minden esetben biztonságosak. Különösen azért, mert halmozott? előfordulásuk miatt nem tudni, milyen és mennyi vegyület kerül kapcsolatba testünkkel. Egyes vizsgálatok szerint a kozmetikai cikkekből: fogkrémekből, tusfürdőkből, testápolókból és arckrémekből akár évi 2-3 kilogramm káros anyag is bekerülhet testünkbe.

Nemcsak a gyakori használat, hanem a vegyületek keveredése, kölcsönhatása és ezek együttes hatása sem tisztázott.

A gyártók számára kötelező a termék címkéjén feltüntetni az összetevőket jelentő sokféle vegyszert. De ezek az információk sokak számára semmitmondó adatok csupán.
Minthogy bőrünk az egyik legfontosabb védelmi rendszerünk, és legnagyobb, pontosabban legkiterjedtebb szervünk, nem árt elemezni bizonyos összetevőket, egy pillantást vetni esetleges káros élettani hatásukra, hiszen a bőrön át közvetlenül felszívódó anyagok közül minden a véráramba kerül, és eljut a létfontosságú szervekhez és sejtjeinkhez.

Egy 2004-es felmérés szerint több mint tízezerféle vegyi anyag hat ránk csak a kozmetikai és mosószerek használata által. A statisztikák szerint egy átlagos felnőtt tízféle tisztálkodó szer által legalább 126 féle vegyi anyaggal kerül kapcsolatba naponta, melyek egymással is kölcsönhatásba léphetnek.

Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport (The Environmental Working Group, EWG) szerint akár a kozmetikumok 20 %-a is tartalmazhat rákkeltő anyagot. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint évente mintegy ezer új anyag kerül forgalomba.



A kozmetikumok esetében az „bio” („organic”) címke sem feltétlenül ugyanazt jelzi, mint az ételeknél, az ilyen jelöléssel ellátott kozmetikumok sok esetben valójában kevesebb, mint 10 % biológiai eredetű összetevőt tartalmaznak. A reklámokban gyakori fogás, hogy kiemelnek egy-egy természetes komponenst, melyek pedig többnyire már erősen feldolgozott formában vannak jelen, és ezzel kívánják magukhoz vonzani a vásárlót. A termékben többnyire emellett még számos mesterséges anyag és kőolajszármazék is található. A tudatos vásárló jól teszi, ha ellenőrzi, hogy a természetes alkotó hányadik helyen szerepel a listán.

Az amerikai Munkavédelmi Intézet szerint legalább 900 eddig ismert kozmetikai alapanyagról derült ki, hogy mérgező. Ezek felhalmozódva a szervezetben súlyos betegségeket, akár rákot, autoimmun betegségeket, idegrendszeri problémákat is okozhatnak. A nők jobban érintettek e téren, inkább ki vannak téve a veszélynek, mivel több kozmetikumot is használnak.

Számos kozmetikum, sampon, tusfürdő és hajbalzsam összetevője a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-laureth-szulfát vagy ammónium-lauril-szulfát felületaktív anyag, mely habot képez. Mindhárom vegyület bőrirritáló és allergizáló hatású anyag, idegi és hormonális problémákat, biokémiai és sejtelváltozásokat okozhatnak és erősen környezetszennyezők is. A nátrium-laureth-szulfát irritálóbb, mint a nátrium-lauril-szulfát.

Bár mindezen hatások érvényessége még nem teljesen bizonyított, van ok az aggodalomra.

Két másik vegyület is gyakran szerepel a kozmetikumok összetevői között: az etilén-oxid és az 1,4-dioxán (az utóbbi az etilén-oxid származéka). Mindkettő jó eséllyel rákkeltő, agyi, idegi elváltozásokat, vesekárosodást és májkárosodást okozhatnak.

Bőrünket tehát ugyanolyan gondosan és körültekintően kellene táplálnunk és tájékozottan védenünk, mint ahogyan étrendünket kiválasztjuk.


NZS

(Forrás: Hair dyes found to increase cancer risk, Carcinogenic 1,4-Dioxane Found in Leading "Organic" Brand Personal Care Products, Body absorbs 5lb of make-up chemicals a year, Top 11 compounds in US drinking water)


Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Mérgek a bőrön át