TARTALOM

 VISSZA

 


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély

| |
 

Lermontov ősi skót nemesi család – eredeti családnevük Learmonth – leszármazottjaként 1814. október 15-én született Moszkvában,. Egyik őse, a Shakespeare Macbeth című drámájában is szereplő Malcolm híve volt, Lermontov éppen ezért említi versében „az én Skóciámat”.

Anyját 4 éves korában veszítette el, s ez a családi tragédia zárkózottá tette.
A Kaukázusban nőtt fel, apai nagyanyja kastélyában, aki irodalmilag művelt személyként nagy gondot fordított a kiváló képzelő erővel megáldott kisfiú nevelésére. Megismertette vele Byron, Puskin műveit, és a magasabb irodalomban való jártasság nagy hatást gyakorolt az érzékeny szellemre. Már fiatalon kiválóan beszélt angolul, franciául, németül, latinul. Mindez befolyásolta Lermontov világképének és művészetének kialakulását, renitens személyiséggé vált, aki sem az egyetemen, sem később a hadseregben nem tudott elvegyülni a közegben, mindig kirítt onnan.
Liberális elvei miatt számtalan estben összetűzésbe került az egyetem konzervatív tanáraival, s végül arra kényszerült, hogy elhagyja az intézményt.

Csakhamar a szentpétervári testőr huszárezredben lovas-hadnagy lett, s egyszersmind a társasági élet kedvenc ifjú költője. Első száműzetését annak köszönheti, hogy Puskin haláláról írt számonkérő versét egyenesen a cárhoz küldi, a versben a cári udvar tudomásával elkövetett gyilkosságként írja le a költő halálát. Miklós cárnak köszönhető, hogy végül nem ítélték el, és a kaukázusi áthelyezésből is csakhamar visszatérhetett.
Lermontov költészete igen népszerű volt, Puskin és Byron szellemében írott verse közkézen forogtak. Legjobb drámája az Álarcosbál, legjobb regénye pedig a Korunk hőse.
Verseit számtalan nagyság, közöttük Liszt, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Glinka is megzenésítette.

Magánéletében egyik konfliktus a másikat követte, 1840-ben a francia nagykövet fiával vívott párbajt, majd 1841. július 27-én egy tiszttársával bonyolódott vitába, s a vele vívott pisztolypárbaj során 27 éves korában egy golyó kioltotta életét.
Lermontov a modern költészet előfutárának tekinthető. «A pesszimizmus és szenvedélyesség, félelmes démoni hatalomként borongott napbarnított arcán, – írja róla Turgenyev – nagy szemének sötét tekintete különös ellentétben volt ajkainak gyermekesen gyöngéd és nyájas kifejezésével.»

Lermontov hősei mindig döntő pillanatban élnek, ebben ragadja meg és viszi őket a pusztulásba. „Az elveszett nemzedék” kínzó és tragikus tehetetlenségéről ír, amely nem találja helyét a kor fojtogató légkörében, az elveszettség tudatát önti formába műveiben. Mindenféle műfajjal kísérletezett: írt elbeszélő költeményeket, drámavázlatokat, elbeszéléseket, lírai verseket.

NEM BYRON VAGYOK...
Nem Byron, más vagyok. Ha lángol
Bennem a szó s égnek lobog:
Mint Ő, vészverte, büszke vándor,
De csak orosz lélek vagyok.
Korábban kezdtem, úgy is végzem;
Szellemem sokra nem viszi;
Lelkem zátonyos éjjelében
Remények süllyedt roncsai.
Ki tudja, mit rejtesz magadban,
Titkos tenger? Sejtheti-e
Ember, hogy mit hittem, akartam?...
Tán a költő; - más senki se!
1832
Szabó Lőrinc fordítása

Pjatyigorszkban, 27 évesen pisztolypárbajban kapott halálos sebet.

NZS
2012. 07.27.


Kapcsolódó anyagok

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Lermontov: pesszimizmus és szenvedély