TARTALOM

 VISSZA

 


Két nemzedék határán


Két nemzedék határán

| |
 

A Colorado állambeli La Juntában jött a világra. A középiskolában minden csínyre kész, problémás gyerek volt: bűvésztrükkökkel és hasbeszéléssel szórakoztatta társait, a tankönyvek helyett inkább a csillagokat tanulmányozta, emellett a birkózásban is jeleskedett.
A középiskola elvégzése után az Oregoni Egyetemen tanult tovább, ahol a helyi színjátszó körben színészi tehetségét is megcsillogtatta. Itt talált rá az írás örömére, s ettől kezdve novellákban rögzítette napi élményeit, megfigyeléseit. Egy ösztöndíj segítségével a Stanford Egyetemen írásművészetet tanult.

1960-ban egy diáktársa sajátos pénzkereseti lehetőségre hívta fel a figyelmét: a kaliforniai Palo Alto egyik veteránkórházába önkénteseket kerestek a kormány finanszírozásában különféle narkotikumokkal végzett kísérletekhez. Többek között az LSD, a kokain és a meszkalin hallucinogén hatását vizsgálták az önkénteseken. A kísérletek befejezése után a kórház elmeosztályán betegfelvigyázói munkát vállalt, itt szerzett tapasztalataiból, élményeiből született meg 1962-ben világhírűvé vált regénye, a Száll a kakukk fészkére.
A könyv nem várt sikert aratott mind az olvasók, mind a kritikusok körében, akik a hatvanas évek Amerikájában uralkodó kiúttalanság és otthontalanság érzésének lenyomatát látták benne. A regényből Dale Wasserman átiratában hamarosan színdarab is készült, amelynek jogait Kirk Douglas vásárolta meg. A Broadway Cort Theater előadásában ő alakította a főhőst, McMurphyt. Amikor a filmstúdiók is érdeklődni kezdtek a mű iránt, Douglas fiának, Michaelnek adta át a jogokat, aki egy addig kevéssé ismert csehszlovák emigráns filmesre, Milos Formanra bízta a rendezést. McMurphyt Jack Nicholson alakította. Az 1975-ben elkészült film öt Oscar-díjat kapott, s nézők millióit hódította meg. Érdekes módon Kesey nem volt tőle elragadtatva.

Ezután még öt regényt írt, köztük a szintén filmre vitt Olykor egy nagy ötlet címűt is, de az első regény sikerét nem tudta megismételni. Győzött a nyughatatlansága, barátaival Merry Pranksters (Vidám kópék) néven afféle "drog-happeningeket" tartottak szerte Amerikában, egyre mélyebbre süllyedve az önpusztításban. 1965-ben kábítószer-birtoklásért letartóztatták, öngyilkosságot tettetett, majd Mexikóba szökött. Bujkálva, lóháton tért vissza hazájába, aholbebörtönözték. 1967. novemberi szabadulását követően újságíróskodott, majd visszavonult Oregonba, ahol a Pleasant Hill-i családi farmon apja mesterségét folytatta, tejgazdaságot üzemeltetett. Közben az íráshoz is vissza-visszatért. Legutolsó esszéjét, a 2011. szeptember 11-i terrortámadások utáni békefelhívását a Rolling Stones magazin tette közzé.

Közben egészsége is megrendült, cukorbeteg lett, 1997-ben stroke-ot kapott, majd rákot diagnosztizáltak nála. 2001. november 10-én májrákban halt meg az Oregon állambeli Eugene-ben. Gus Van Sant rendező 2002-es Gerry című roadmovie-ját az ő emlékének dedikálta.

A 20. századi amerikai irodalom egyik legnépszerűbb regényének szerzője az ellenkultúra emblematikus alakja volt, az 1950-es évek beatnemzedéke és a hatvanas évek hippijei közötti kapocsként határozta meg önmagát. Két nemzedék határán élt, "Beatniknek túl fiatal voltam, hippinek túl öreg" - mondta magáról egy interjúban.


Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Két nemzedék határán