TARTALOM

 VISSZA

 


Jung álmai


Jung álmai
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Az ezotéria területén tett előtanulmányai ellenére különös gondot fordított arra, hogy mindig megmaradjon a tudományosság talaján, már amennyire ez kutatásának témáját, az emberi pszichét tekintve egyáltalán lehetséges volt.

Jung nem értett egyet mestere, Freud azon koncepciójával, mely a szexualitást nevezte meg a mindent elsöprő az élet teljességét uraló mozgatóenergiának. A Freuddal való szakítása után Jung arra törekedett, hogy kiszélesítse a libidófogalmat. Nála ez egyfajta lelki életenergiát, agresszivitást, vitalitást, szerzés- és tudásvágyat is jelentett, nemcsak szexuális késztetést.

Munkássága révén rendkívüli hatást gyakorolt azokra a szellemi irányzatokra, melyek az ember belső spirituális igényeinek ligitimmé tevését célozták meg. Egyfajta átvezető személyiséggé vált a tudomány és az ezoterika között, ám mindez mit sem csorbított tudományos munkásságának tekintélyén és hitelességén.

A kreativitás egy formájának tartotta a neurózist, mert úgy vélte, az, hogy ember meg kívánja oldani a problémáit rendkívüli és méltányolandó késztetés, melynek kézzelfogható eredményei lehetnek.

Egész életében igen nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, széleskörű magánpraxisa folytán igen nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert az álomszimbolika megfejtése, értelmezése terén. Az álom: természeti jelenség, mondta.
Mint gyakorló pszichiáter, a kezelés szerves részének tekintette a páciensek álmainak értelmezését, s a terápia menetét és eszköztárát jelentősen befolyásolták az ezekből levont konzekvenciák.

Az álomkutatás egyik úttörője volt, aki hosszú évek gazdag praxisából azt a következtetést vonta le, hogy az álmok megkísérlik szabályozni és egyensúlyban tartani a testi és lelki energiáinkat.

Az álmok révén döbbenhetünk rá igaz valónkra, és kaphatunk hiteles, ihletett és megbízható visszajelzéseket arról, hogy kik is vagyunk valójában.

Ez a fajta belső alkotótevékenység útmutatásul szolgál, mindig valamiféle morális tartalomban is bővelkedik, és nemcsak a belső diszharmónia és érzelmi szenvedés gyökereit tárják fel az álmok, hanem megmutatják az egyénben rejlő életlehetőséget is.
Az álmok Jung szerint választási lehetőségeket, és megoldásokat kínálnak fel, segítenek az élet kreatív lehetőségeinek kibontakoztatásában is.

És az emberi elme olyan mélységeibe engednek bepillantást, amelyek más úton nem vagy csak igen nehezen megközelíthetőek. Ha sikerül megfejteni álmainkat, útmutatót kaphatunk arra nézve, hogyan találjunk rá életünk értelmére, hogyan töltsük be sorsunkat, és hogyan valósítsuk meg az élet bennünk rejtőző nagyobb lehetőségét.
Az álom a jelenről szól, üzenete a jennel és a jövőre vonatkozik, nem a múlttal, miként azt Freud vélte.

Az álomlátó egyidőben közönsége és szereplője is egy önmaga által keltett előadásnak, mely nem tudatos szférákban születik, és az akarat számára sem megközelíthető. Az álom az álmodó legszemélyesebb tulajdona, mely a tudatalatti teremtőerejét bizonyítja.

"Az álom szerepe, hogy kifejezzen egy akaratlan és tudattalan lelki folyamatot, amelyet a tudatos psziché nem tart ellenőrzése alatt.

Olyannak mutatja meg a beteg belső valóságát és igazi arcát, mint amilyen: nem amilyennek én sejtem, vagy amilyennek a beteg szeretné, hanem annak, ami”- írta Jung, és azt javasolta, hogy vezessünk álomnaplót, mely napról-napra beljebb vezethet pszichénk belvilágába, és mély üzeneteket közvetíthet az individuáció útján haladók számára.

NZS.





Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Jung álmai