TARTALOM

 VISSZA

 


Jung álmai


Jung álmai
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Az ezotéria területén tett előtanulmányai ellenére különös gondot fordított arra, hogy mindig megmaradjon a tudományosság talaján, már amennyire ez kutatásának témáját, az emberi pszichét tekintve egyáltalán lehetséges volt.

Jung nem értett egyet mestere, Freud azon koncepciójával, mely a szexualitást nevezte meg a mindent elsöprő az élet teljességét uraló mozgatóenergiának. A Freuddal való szakítása után Jung arra törekedett, hogy kiszélesítse a libidófogalmat. Nála ez egyfajta lelki életenergiát, agresszivitást, vitalitást, szerzés- és tudásvágyat is jelentett, nemcsak szexuális késztetést.

Munkássága révén rendkívüli hatást gyakorolt azokra a szellemi irányzatokra, melyek az ember belső spirituális igényeinek ligitimmé tevését célozták meg. Egyfajta átvezető személyiséggé vált a tudomány és az ezoterika között, ám mindez mit sem csorbított tudományos munkásságának tekintélyén és hitelességén.

A kreativitás egy formájának tartotta a neurózist, mert úgy vélte, az, hogy ember meg kívánja oldani a problémáit rendkívüli és méltányolandó késztetés, melynek kézzelfogható eredményei lehetnek.

Egész életében igen nagy jelentőséget tulajdonított az álmoknak, széleskörű magánpraxisa folytán igen nagy gyakorlatra és tapasztalatra tett szert az álomszimbolika megfejtése, értelmezése terén. Az álom: természeti jelenség, mondta.
Mint gyakorló pszichiáter, a kezelés szerves részének tekintette a páciensek álmainak értelmezését, s a terápia menetét és eszköztárát jelentősen befolyásolták az ezekből levont konzekvenciák.

Az álomkutatás egyik úttörője volt, aki hosszú évek gazdag praxisából azt a következtetést vonta le, hogy az álmok megkísérlik szabályozni és egyensúlyban tartani a testi és lelki energiáinkat.

Az álmok révén döbbenhetünk rá igaz valónkra, és kaphatunk hiteles, ihletett és megbízható visszajelzéseket arról, hogy kik is vagyunk valójában.

Ez a fajta belső alkotótevékenység útmutatásul szolgál, mindig valamiféle morális tartalomban is bővelkedik, és nemcsak a belső diszharmónia és érzelmi szenvedés gyökereit tárják fel az álmok, hanem megmutatják az egyénben rejlő életlehetőséget is.
Az álmok Jung szerint választási lehetőségeket, és megoldásokat kínálnak fel, segítenek az élet kreatív lehetőségeinek kibontakoztatásában is.

És az emberi elme olyan mélységeibe engednek bepillantást, amelyek más úton nem vagy csak igen nehezen megközelíthetőek. Ha sikerül megfejteni álmainkat, útmutatót kaphatunk arra nézve, hogyan találjunk rá életünk értelmére, hogyan töltsük be sorsunkat, és hogyan valósítsuk meg az élet bennünk rejtőző nagyobb lehetőségét.
Az álom a jelenről szól, üzenete a jennel és a jövőre vonatkozik, nem a múlttal, miként azt Freud vélte.

Az álomlátó egyidőben közönsége és szereplője is egy önmaga által keltett előadásnak, mely nem tudatos szférákban születik, és az akarat számára sem megközelíthető. Az álom az álmodó legszemélyesebb tulajdona, mely a tudatalatti teremtőerejét bizonyítja.

"Az álom szerepe, hogy kifejezzen egy akaratlan és tudattalan lelki folyamatot, amelyet a tudatos psziché nem tart ellenőrzése alatt.

Olyannak mutatja meg a beteg belső valóságát és igazi arcát, mint amilyen: nem amilyennek én sejtem, vagy amilyennek a beteg szeretné, hanem annak, ami”- írta Jung, és azt javasolta, hogy vezessünk álomnaplót, mely napról-napra beljebb vezethet pszichénk belvilágába, és mély üzeneteket közvetíthet az individuáció útján haladók számára.

NZS.





Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


Jung álmai