TARTALOM

 VISSZA

 


Jóindulatú mágia?


Jóindulatú mágia?
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Az ezredforduló embere számára megnyílt a spirituális pláza: a tételes vallások mellett tág tere nyílik a szinkretikus kultuszoknak. A készlet folyamatosan bővül. A nagy vallásoknak egyelőre nem riválisai az újpogány, újboszorkány kultuszok, ám a fiatalok körében rohamosan terjed népszerűségük.

Eléggé meglepő adat, és jól jelzi a tendenciákat, hogy egy 1999-ben végzett és 2000-ben publikált felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban majd nyolcszázezren vallották magukat újpogánynak.

A boszorkányság, a tanult mágia, az ezoterikus és okkult mozgalmak története újabb fejezettel gyarapodhat korunkban, átszínezve a történeti antropológia képét. A boszorkányság, a rontás kultusza és a vámpírok különböző irodalmi, művészeti feldolgozásának jelenkori dömpingje mind azt mutatja, hogy e fantáziát megmozgató képzetkörök mélyebb spirituális igényt elégítenek ki.

A különböző művészeti alkotásokban a fő konfliktus úgymond a civilizáció és természet közötti romantikus ellentétből ered. A magas kultúra ellentmondásosan viszonyul a boszorkányság, a sámánizmus és a mágia „történelem előtti időkbe” nyúló történeti tradíciójához. Mindezek népszerűsége és a populáris kultúrába való beágyazódása azonban egyre intenzívebb, és töretlennek látszik.

Éledő kultuszok

A 19. század végének okkultista reneszánsza meghatározó szerepet játszott az újpogányság kialakulásában. A folyamatosan kialakuló okkult társaságok hatásával a spiritizmus és a teozófia megszületésével magyarázható a jóindulatú mágia gyakorlatának megjelenése.

Az újpogányságnak hivatalos definíciója is van. Azokat az irányzatokat nevezik így, melyek a kereszténység előtti európai, illetve nem európai eredetű kultuszokból merítenek, mint például a druida vallás, a Mithrasz-kultusz vagy a germán népek kultuszai. Idesorolhatók azok is, melyek a törzsi társadalmak hiedelemrendszereinek újjáélesztését egyfajta álfolklór megalkotásával kísérlik meg, mint például a szibériai sámánhit esetében történt.

A varázslás, az okkult tudományok évezredek óta vonzzák az embereket és bonyolult hiedelemvilág jött létre: az okkult energiák és hatalmak befolyásolásának hagyománya. Máig ebből táplálkozik a kuruzslók és gyógyítók népes tábora, és mindezek csábereje alól gyakran nem tudják kivonni magukat korunk ragyogó elméi sem.

A hiedelmeket még a különböző mai irányzatok elvi ellentétekből fakadó mindennapos konfliktusai, formai és tartalmi vitái sem tudják kioltani, sőt. Az irányzatok közötti viták még inkább népszerűsítették e tanokat. Gyakran a tudományos világképpel, az uralkodó vallásokkal szemben kecsegtetőbb szellemi javakkal és spirituális optimizmussal jár e tanok képviselőjévé válni.

Az újboszorkányok és a gyógyítás

Újboszorkányságnak az újpogányságon belül azokat az irányzatokat lehet tekinteni, amelyek résztvevői konzekvensen boszorkánynak tételezik magukat. Ezek az irányzatok a XX. század második felétől éledtek újjá, és elnevezésük a német neue Hexen kifejezés tükörfordítása.

A boszorkányok a hiedelmek szerint egyaránt rendelkeznek a gyógyítás és a rontás hatalmával növényekből készített főzeteik révén. A természet gyógyító erőinek birtokában jelentős ráhatásuk van történésekre. (Érdekes adalék, hogy a születés és halál mezsgyéjén járó tanult asszonyok, a bábák is gyakorta keveredtek az elmúlt századokban ebbe a hírbe, és gyógyító vagy ártó hatalmuk egyként adott, nem is vitás a szolgáltatásukat igénybe vevő falusi közegben, pusztán a dolgokhoz való viszonyuk határozza meg a dolgok szerencsés vagy szerencsétlen kimenetelét.)

A mai újboszorkányok minden fórumon hangsúlyozzák, hogy kizárólag jóindulatú varázslást űznek, s az egyes kultuszokban szereplő Agancsos Isten, Pán istennel azonos, nem az ördöggel.

Az új irányzatok mágiával foglalkoznak, s ezen belül egyfajta gyógyító tevékenységet végeznek. A boszorkányság tágabb értelemben véve – az újpogányságon belül – egyfajta mesterséget jelent, aminek a lényege a természetfelettivel való kapcsolattartás képessége és az így szerzett erő és tudás szigorúan jóindulatú alkalmazása. Az újboszorkány ezt a tudományt beavatás vagy tanulás által szerzi, ennyiben okkult, vagy felmenőitől örökli, itt a folklorisztikus elemek jellemzőbbek.

De egy harmadik, sokkal prózaibb metódus is adódik, az önképzés. Itt elegendő egy kézikönyv vagy az internet, melynek révén máris elsajátíthatók a praktikák. A lényeg, hogy a spiritizmuson és különleges gyógyító képesség felismerésén át a ceremoniális mágiáig ma már minden gyorstalpaló tanfolyamokon vagy házilag is elsajátítható. Buckland és felesége az 1980-as évek elején alapított első levelező rendszerű boszorkányszemináriumának több mint 1000 hallgatója volt. Ma már sokan az internet útvesztőiben magányosan képzik magukat, és űzik praktikáikat.

Nagy Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok

Veszélyeztetettek-e a magzatok a SARS-COV-2 fertőzéssel szemben?

COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

COVID-19: intenzív ellátást igénylő, kritikus állapotban levő betegek intenzív terápiás ellátásának lehetőségei

A szűkös egészségügyi erőforrások méltányos elosztása COVID-19 idején

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Jóindulatú mágia?