TARTALOM

 VISSZA

 


Holnaplányok


Holnaplányok

| |
 

Az egykor világszínvonalú és nemzetközi hatású magyar pszichoanalízis történetéről az elmúlt két-három évtizedben számos remek tanulmány és könyv született, elég csupán Brabant Éva, Déri Zsuzsa, Erős Ferenc, Harmat Pál, Haynal André, Hárs György Péter, Mészáros Judit, Nemes Lívia, Paál János, Vajda Barnabás köteteire, cikkeire, vagy Székács István emlékezéseire utalnunk – hogy a külföldi kutatókat ne is említsük. Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Borgos az úgynevezett pszichobiográfiai módszerhez folyamodik, vagyis a hazai pszichoanalítikus nők – orvosok, és laikus analitikusok – életútjának és teljesítményének pszichológiai elemzésével foglalkozik, eközben azonban arról is sokat megtudhatunk, milyen lehetőségek nyíltak a 20. század első felében az értelmiségi létet választó magyar nők előtt, milyen környezetből jöttek, mik voltak céljaik, vágyaik, és milyen tényezők gátolták vagy segítették érvényesülésüket. Vagyis a kötet társadalomtörténeti szempontból is rendkívül tanulságos.

Borgos Annának ez már a negyedik könyve, valamennyiben magyar női sorsokat, szerepeket, viszonyrendszereket ábrázolt. A Holnaplányok a vizsgált kor és szociális háttér szempontjából egyaránt szorosan kapcsolódik a korábbi kötetekhez, a hazai nőtársadalomnak azonban ezúttal egyik egészen különös szeletével ismertet meg bennünket. Az ezúttal részletesebben vagy rövidebben bemutatott 32 asszony ugyanis, bár sorsuk sokféleképpen alakult, továbbá képzettségük, tehetségük, életművük tekintetében is természetesen különböztek egymástól, szinte kivétel nélkül meglehetősen homogén társadalmi közegből, a – többnyire vallását elhagyó – magyar zsidó polgárságból származott. Azért fontos hangsúlyoznunk ezt, mert zsidóságuk – hogy miért, az külön tanulmányt érdemelne – nem csupán pszichoanalítikus érdeklődésüket, egyéni ambícióikat határozta meg, hanem sorsukra is hatott. Néhányuk a holokauszt áldozatává vált, sokuk emigrálni kényszerült, másokat egzisztenciálisan érintett súlyosan származásuk.


Hajdu Lilly

A remek, világos és tömör bevezető tanulmányok a nők és a pszichoanalízis viszonyát, a nőiség pszichoanalitikus szemléletét és nőkkel kapcsolatos elméleteit, majd a nőknek a budapesti iskolában játszott – meghökkentően jelentős – szerepét elemzik. Ezután öt, részletes és eddig feldolgozatlan, sőt nagyrészt ismeretlen pályaképet olvashatunk: Hajdu Lillyét, Gyömrői Editét, Bálint Alice-ét, Kovács Vilmáét és Rotter Lilliánét. Az öt asszonysorsot a szerző nagyrészt eddig publikálatlan vagy általa feltárt adatok alapján mutatja be. Az olvasó számára különösen emlékezetes marad a férjét és fiát (Gimes Miklóst) is szörnyű körülmények közt elvesztő „nagyasszony”, Hajdu Lilly, az elképesztően tehetséges, sokoldalú és Ceylonban, majd Londonban is maradandó nyomokat hagyó Gyömrői Edit, és a zseniális, ám fiatalon elhunyt Bálint Alice bensőséges és empatikus portréja. Ám a kötet többi – gyakran töredékes – életrajza is egytől egyig izgalmas írás, hiszen egy ember életrajzánál, ha tehetséges és tisztességes író beszéli el – márpedig Borgos Anna tehetséges és tisztességes író – nincs és nem is lehetséges megrendítőbb olvasmány.

A gondosan szerkesztett, nehezen hozzáférhető fotókkal illusztrált kötetet – amelyet nemcsak a szakemberek, hanem minden, múltunk iránt érdeklődő olvasó figyelmébe ajánlok – a téma gazdag irodalomjegyzéke zárja.


Borgos Anna: Holnaplányok. Nők a pszichoanalízis budapesti iskolájában. Budapest: Noran Libro Kiadó, 2018. 311 p.

Magyar László András

eLitMed.hu
2019.április 16.

Kulcsszavak

recenzió, nőtörténet, pszichoanalízis, Budapest, budapesti iskola

Kapcsolódó anyagok

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

A kifutó veszélyei

What the Future?

Az élő város

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább