TARTALOM

 VISSZA

 


Halottak emléke, ünnepei


Halottak emléke, ünnepei

| |
 


A régi magyarok úgy tekintettek a halálra, mint olyan történésre, mely egyszerre elmúlás és születés. A szellemhitben élő régiek számára a túlvilági lét valóság volt, erősen átélték, hogy a halál csak egy állomás, s a létezés életek láncolata.

Ennek legfontosabb jelképét a Világfa jelentette, mely egyszerre volt kapocs ég és föld, összekötő út élet és halál, a lelkek útja élők és ősök között.
Az elhunytak tisztelete régi keletű, már az ókori Rómában is létezett Feralia néven, s máig élő szokás keresztény hagyományainkban is.

A kelták november első napjaiban emlékeztek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával, s november első napja egyben az év kezdetét is jelentette. Később feltehetően ezek a pogány gyökerek vezettek az ünnep keresztény áthelyzéséhez.
Az V. században ugyanis a mindenszentek ünnepét még a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja.

Nyugaton 609-ben jelent meg először, amikor május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. Az ünnep a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, III. Gergely pápa (731–745), a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját nemcsak minden vértanú, hanem "a földkerekségen elhalt minden tökéletes, igaz ember" tiszteletére szentelte föl.

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, attól kezdve a Mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.
Ma azonban november 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2. pedig Halottak napja a keresztény világban.

A Mindenszentek (festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé. A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy a tisztítótűzben hamarabb megtisztuljanak és így megláthassák Istent a mennyben.

A történetírás szerint november másodikát 1030 környékén a Cluny-i bencés monostor apátja, Odilo vezette be, és megszabta, hogy kapcsolják össze egy sor kiegészítő imával és alamizsnával a lelkekért történő megemlékezést azokról, akik keresztségben hunytak el bocsánatos bűnökkel lelkükön, s ezért még mielőtt Isten színe elé járulnának meg kell járniuk a purgatóriumot. A katolikus tanítás szerint az élő hívek imája segít a holt lelkeknek, hogy a tisztítótűzben hamarabb megtisztuljanak és így megláthassák Istent a mennyben.

A halottak napjához számos néphit kapcsolódik. A korai középkorban mindszentkor és halottak napján a templomok bejáratánál egy kivágott zöld fát állítottak fel, melyen a díszek az elhunytak lelkeit szimbolizálták. (Feltételezhető, hogy a gömbdíszek alkalmazása innen került át a karácsonyfára, mely az évszázadok során az életfa, a fényfa és a túlvilágfa egyfajta kombinációjává vált.)

A néphit szerint ezeken a napokon a halottak hazalátogatnak, ezért sokféle tevékenység tiltott, például a mosás, meszelés, a munka a földeken, mert ezek bajt hozhatnak a háznépre. Megterítettek az elhunytaknak is, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és gyertyát gyújtottak, a tűz ugyanis a megtisztulás jelképe volt. Egyik sírról azonban nem volt szabad a másikra áttenni a gyertyát, mert ezzel átvihetők a halott bűnei a másikra is.

Halottak napja közelít, s vele lassan a tél.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2012. Október 31., Szerda 15:09:16
Ezt szépen megírta Illyés Gyula a "Hójelentés " és "Egy sápadt nő egy kis szobában" c. verseiben.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


Halottak emléke, ünnepei