hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő

| |
 

A humanizmus, humanista írók után koslatva megkerülhetetlenül belebotlunk Karinthy Frigyesbe. Bár őt más okokból is, mindig olvassuk. Nemcsak mint a humor és szórakozás forrását, hanem mint nagy gondolkodót is. Habár a viccmester szerepe rajtaragad, melyben minden bizonnyal a gazdasági kényszer is közrejátszott életében. Ezt fizették meg jól, és neki, zavaros magánéleti vonatkozások miatt mindig nagyon és gyorsan kellett a honorárium. Mindenki „humort” rendelt tőle, és ő erre kapható volt. Különösen miután megjelentette az Így írtok ti című művét.

“Ez olyasvalami, mint a könyvvigéc” – írja a műről Ady a Nyugatban. – “Élelmesen és sokat csatangol az író és a publikum között. Hasznos, derék, kedves kulturális szerep, s úgy szeretném már látni, hogy Magyarországon is nagyon kelljen és elkeljen. Mihelyt többet olvasnának, rögtön megteremnének a több és tehetségesebb csúfolók is. És nagy gyönyörűség volna, ha minden magyar írót kicsúfolnának.”
Persze Karinthy több volt ennél. Minden olyan témát is feldolgozott, ami a humanizmus gondolatkörébe vonható, meggyőződéses pacifista volt, haladó gondolkodó, ám soha sem radikális, a tudomány, a józan ész és emberség szószólója maradt abban a korban, melyben egyre jobban eluralkodott a gonoszság, a nagyravágyó illúzió és az irracionalitás. Karinthy azon ritka elmék egyike, akiben a természettudományos műveltség és az irodalom, a bölcselet szeretete egy tőről fakad. Orvosnak is készült egy darabig. Kutató elméjét lenyűgözte a tudomány.

Karinthy Frigyes a magyar irodalom és humor meghatározó alakja, ám a nagyközönség jobbára csak irodalmi karikatúráit és a kisdiák szenvedő életének archetípusait felvonultató Tanár úr kéremet ismeri. Holott szinte minden műfajban alkotott maradandót, életműve a közismertnél jóval sokrétűbb és gazdagabb.

Itt vannak példának okáért a versei. Viszonylag későn jelentek meg, holott már húsz éves korában érett költőnek számított, s e korai művei formai szempontból sem maradnak el a Nyugat nagyjai mögött. Élete utolsó éveiben állt csak elő vékonyka versesköteteivel, a Nem mondhatom el senkinek című 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938).

Még ma is bukkannak fel versei folyóiratok oldalain, s itt van például ez a kis gyöngyszem, polgárpukkasztás gyanánt, mely modernségében Kassák verseivel vetekszik. Osváth Ernő orra alá van tolva, minden bizonnyal. Osváth a kor meghatározó alakja volt, kényesen igényes kritikus, aki jelentősen befolyásolta a Nyugat szerzőinek ízlését és kezes báránnyá szelídített számos rakoncátlan nagy írót.

Sokak egyenesen őneki kívántak megfelelni, s ez az idomulás mindennél jobban bosszantott Karinthyt, hiszen a zabolátlan elme nem bírja a konvenciókat, az elvárásokba való belesimulást, az opportunizmust.

Nihil

Utoljára még elmentem volt szeretőmhöz
És beszélgettem vele a lépcsőházban:
Bementünk, mert kint nagyon fújt a szél
És kemény csöppek estek.

Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem:
Aztán lementem a Rottenbiller-utcán,
Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni,
Találkoztam Biró barátommal.

Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,
Én mondtam: mindent abba kell hagyni:
A művészetnek ne legyenek korlátai -
Se ütem, se vonal, se szín.

Vagyis az a művészet, amit az ember gondol,
És ha nem gondol semmit, az is művészet -
És ha csak érez valamit, az is művészet
És ha neked nem, hát nekem.

És ha neked ez nem képez művészetet
Kedves Ernő: hát akkor nem művészet -
Nem is az a fontos, hogy művészet-e
Vagy sem; - nem az a fontos.

És ha ez nem művészet: hát nem az,
De akkor nem is kell művészet -
Mert az a fontos, hogy figyeljenek
Az emberek és jól érezzék magukat.

Biró dühösen ott maradt az utcán,
Én meg bementem egy kávéházba:
Akkor egy szélroham jött veszekedve
És bevágta az ajtót.

A szélnek mondtam egy gorombaságot,
Kávét ittam és olvastam egy lapot:
Valami cikk volt a versköltészet céljáról,
De nem egyeztem meg vele.

Ja igaz: a lépcsőházból lejövet
(Még ott, volt szeretőmnél) arra gondoltam,
Hogy most meg kellene dögölni
És kiölteni a nyelvemet.

NZS 2013. 08.29.

Kapcsolódó anyagok

Krónikus koronária szindróma

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Nővér folyóirathoz benyújtott közlemények - a lektor szemszögéből

Hozzászólások:

1.,   Lipták Judit mondta   2013. Szeptember 02., Hétfő 10:47:05
Karinthy meghal, fölmegy a mennyországba. Azt mondja Szent Péternek:

- Adnátok egy napot? Holnap ilyenkor itt leszek.

Szent Péterhez ilyen kérés még nem érkezett, érzi, hogy ez nem az ő hatásköre. Megkérdezi az Örökkévalót.

- Persze, persze, engedd a Fricit, de csak egy napra, alku nélkül és nincs késés, mert annak kellemetlen következményei lesznek.

Karinthy visszamegy a Földre. Eltelik huszonhárom óra ötvenkilenc perc. Szent Péter látja, hogy Karinthy a messzi távolból rohan. Az utolsó pillanatban beesik, nyakkendője meglazulva, dől róla a víz, leesik a vércukra, az ájulás környékezi.

Kérdezi tőle Szent Péter:

Áruld már el, miért kellett még ez az egy nap?

- Csak meg akartam bizonyosodni arról, hogy a Kassák-verseknek hátulról visszafelé sincs semmi értelmük.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő