hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk



| |
 




Egy budapesti óvóhelyen született 1943. december 22-én. Ez a dátum jelentős maradt számára, "Joszip és Jézus közötti" születésnapját rendszeresen versbe szedte. Másfél éves volt, amikor hivatalnok édesapját elvesztette, ettől kezdve az irodalom iránt fogékony könyvelő édesanyja nevelte. Olvasmányélményei hatására igen korán elhatározta, hogy költő lesz, tízéves korában írt zsengéi a napi aktualitásokhoz - Sztálin halálához, a gyapotszedéshez - kapcsolódtak.

Középiskolai tanulmányait a Toldi Gimnáziumban végezte, érettségi után önmagát keresve - mivel vonzotta az orvosi pálya - dolgozott munkaterápiás elmegyógyintézetben, volt raktári segédmunkás egy könyvkiadónál, végül korrektor egy minisztériumi műszaki-dokumentációs osztályon. Első verseit az Élet és Irodalom, majd a Kortárs folyóirat közölte, de úgy érezte, hogy nem megy neki az írás, ezért húszévesen elhallgatott. 1966-tól az ELTE magyar-filozófia szakán tanult, 1971-ben szerzett oklevelet, ezután újságíróként dolgozott.

Visszaemlékezése szerint 1968-ra sikerült "leszámolnia" az egyre nyomasztóbbá váló József Attila-hatással, és saját hangjára rátalálva újra írni kezdett. 1971-ben jelent meg első, nagy sikert aratott kötete a Magyarázatok M. számára, amelyben az 1968 és 1970 között írt verseit gyűjtötte egybe. A kritika szerint a kötetben megnyilvánuló negatívumok - tragikus pátosz, dezillúzió, az elvont radikalizmus kudarca - mellett benne van a humor, a groteszkre való hajlam is. 1974-ben jelent meg újabb kötete, a Körülírt zuhanás költeményeiben az első kötet hosszúverseihez képest a rövid állapotképek vannak túlsúlyban. 1974-től szellemi szabadfoglalkozású volt, időnként alkalmi munkákat vállalt, vagy fordított, hogy pénzhez jusson.

hetvenes évek második felétől részt vett különböző ellenzéki megmozdulásokban, 1979-ben egyik szervezője volt a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen indított aláírási akciónak.

Emiatt elvesztette a korábban megítélt Móricz-ösztöndíjat, amelynek összegét barátai összeadták számára. 1981-ben az akkor meginduló Beszélő egyik szerkesztője lett, ugyanebben az évben, már szamizdatban jelent meg az Örök hétfő című kötete. Ettől kezdve a rendszerváltásig versei csak külföldön és szamizdatban jelenhettek meg. 1989 után "jelző nélküli liberálisként" a történelmi változások költői tényrögzítője, kommentátora és a Holmi című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.
Rövid ideig a Szabad Demokraták Szövetségének is tagja volt, 1994-ben azonban kilépett a pártból.

Számos más rangos irodalmi elismerés mellett 1990-ben József Attila-, 1996-ban Kossuth-díjat kapott, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök ezekkel a szavakkal adott át neki: "Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk." A díj ugyanakkor kiváltotta a jobboldali ellenzék egy részének haragját: Torgyán József kisgazda frakcióvezető parlamenti felszólalásában "nemzet- és vallásgyalázónak" minősítette Petri és Esterházy műveit.

Alkotói pályájának utolsó állomásaként 1999-ben jelent meg az Amíg lehet című kötete, benne költői hitvallásával: "A versen kívül nincsen életem: a vers vagyok." A kilencvenes évek végén az ételt-italt, cigarettát soha meg nem vető költőnél rákot diagnosztizáltak.

A betegségnek a gondos és rendszeres orvosi kezelések sem tudták útját állni. Petri György 2000. július 16-án halt meg. Végakaratának megfelelően a dunaalmási temetőben lelt örök nyugalomra, harmadik felesége, a verseiben Mayaként emlegetett Nagy Mária mellé temették.


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


Gyurikám, jól fog állni neked ez a kis smukk