hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak


Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

| |
 

Az igényes és művelt orvost, aki hivatásaként szereti szakmáját, többek között arról lehet megismerni, hogy érdeklődik a gyógyítás története iránt is: hogyan alakultak ki azok a módszerek és eszközök, amelyeket praxisa során használ. Hogyan gyógyították régen a betegségeket, amikor még nem állt rendelkezésünkre a mai tudás? Sajnos az orvostanhallgatók alig találkoznak orvostörténelmi stúdiumokkal, így előfordul, hogy az egészségügyi szakemberek csak nyugdíjas korukban kezdenek érdeklődni az orvostörténelem iránt – de jobb későn, mint soha. Akár fiatalon, akár idősebb korban ébred fel ez az igény, kiváló ajándék minden gyógyító szakember számára Magyar László András Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyű című könyve.

Magyar László András a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgató-helyettese, az orvoslás történetének – túlzás nélkül állíthatjuk – legműveltebb, legkiválóbb tudósa, aki jó érzékkel találja meg azt a szűk mezsgyét, azt a hangnemet és műfajt, amely tudományos, ugyanakkor közérthető is. Ebben az igényes kiállítású könyvben képek és szórakoztató, ám tudományosan is helytálló magyarázatok segítségével érdekes, régi „gyógyszerkentyűket” mutat be a szerző.



Ki gondolná, hogy a villamosszék elődjét idegösszeomlás kezelésére, majd fogyasztásra, zsírtalanításra is használták? Vajon ma bezáratnánk-e magunkat egy elektródaketrecbe, ha neuralgia, alacsony vérnyomás vagy álmatlanság kínozna? Miért nem használunk láz és fejfájás csillapítására feltekert gumicsősapkát, amelyben cirkulálhat a hideg víz? Melyikünk gondolná, hogy a hajszárító eredetileg gyógyászati eszköz volt, és véralvasztásra használták? Akinek nincsen otthon házi szaunája, joggal irigyelheti a 20. század elejének hordozható fa- és vászonszerkezetes gőzfürdőit, amelyekből kisebb, lábfürdős változatot is lehetett rendelni. Borzongató viszont a Pelithe nevű gyógyászati eszköz, amely a potenciazavarokat volt hivatva orvosolni – hő- és rádiumbesugárzással. A gerinc nyújtását szolgáló „akasztó”, vagyis a pácienst álla és hónaljai alá tett hevederekkel felemelő gépezet ma is elkelne minden irodában, ahol napi 8–12 órát ülnek számítógép előtt az alkalmazottak. (Marlene Dietrich emlékirataiban olvasható: kamaszkorában osztálytársaival együtt ilyen gépeken „lógtak”, hogy ne legyen gerincferdülésük – és a szerkezet eredményességét igazoló gyönyörű, szálfaegyenes termetét később milliók csodálhatták a mozikban és a színpadon.) Mai, gépek vezérelte egészségügyi rendszerünk kezdeteit mutatják be ezek a bájosan gyermeteg, ám hősies erőfeszítésekről tanúskodó gyógyászati szerkezetek.

Ez a könyv nem hiányozhat a művelt orvosok, de a művelt és érdeklődő páciensek polcáról sem. Szórakoztatva tanít, és olyan szép kiadvány, hogy lapozgatása már önmagában is esztétikai élmény és szellemi időutazás.

Magyar László András: Solenoid és Pelithe. Régi gyógyszerkentyűk. Corvina Kiadó, Budapest, 2017. 168 oldal www.corvinakiado.hu

Kölnei Lívia


Kulcsszavak

könyvismertetés, orvostörténelem, recenzió

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Gyógyító szerkentyűk képeskönyve – nem csak orvosoknak

Neurológia a betegágynál

Történelmi kaméleon

Cinege szökdécsel a földön, mint egy sárga tollú egér

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.

Tovább


Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Tovább