Flaubert és a butaság
2013. MÁJUS 03.
2013. MÁJUS 03.
Szöveg nagyítása:
„Minden mosoly az unalom ásítását takarja, minden öröm egy-egy átkot, minden élvezet a csömört, s a legízesebb csókok sem hagynak egyebet az ajkon, mint egy magasabb gyönyörűség megvalósíthatatlan ábrándját” – mondja Flaubert. E rezignált hang, mely semmi mással nem összetéveszthető, korai műveiben még csak egy halkan pendülő húr, később azonban egyre erőteljesebb és hidegebb szólóként, utolsó, befejezetlen művében, a Bouvard et Pécuchet-ben, melyet 1881 adott közzé, pedig ez a szenvtelenség már kegyetlenül távolságtartó idegenkedéssé erősödik. Az emberi butaság kisenciklopédiáját nehezen alkotta, és nem is fejezte be, s maga a mű is nehéz és unalmas olvasmány, egyszersmind korszakos mű, és zseniális alkotás. Olyan könyv, mely műfaji megújulásra is készteti az új irodalmat. Az irodalmárok szerint első erős törekvés megnyilvánulása annak, ahogy az író kivonul alkotásából: voltaképpen tudománytörténeti áttekintés regényes köntösbe bújtatva. Tudvalévő, a szerző megírásával roppant mód szenvedett, minden fejezetért megküzdött, jelentős előtanulmányokat is folytatott, például majd harminc szaklapra fizetett elő, csak hogy főhősei meg tudják valósítani dilettáns tervüket: szanaszét szórni és elvetni a fölhalmozott emberi tudást. Flaubert élete végéig gyűjtötte a közhelyeket. A Bouvard ésPécuchetben mondja el legkegyetlenebbül kétségbeesett ítéletét az emberi ostobaságról; a regény két megkergült kispolgár szánalmas kalandjainak és még inkább a kor tudományos irányzatainak szatirikus kicsúfolása. Érdemes belepillantani a könyv mellékleteként megjelentetett közhelyszótárba, Dictionnaire des idées reçues-ba, melynek tanulmányozása mindenképpen üdvös az önkifejezéssel bíbelődő személyek számára. s mindenkinek, aki szellemileg valamit is ad magára: „PRÓZA: Prózát írni könnyebb, mint verset. ÖNGYILKOSSÁG: A gyávaság bizonyítéka. KÉKHARISNYA: E megvető jelzővel kell illetni minden olyan nőt, aki érdeklődik a tudományok vagy a művészetek iránt. eddig rendben. Ámde vannak köztük ma már meglepő, kevéssé szokványos kitételek: KLARINÉT: A klarinétozástól megvakul az ember. Példa: minden vak klarinétozik. Vagy: KOZÁKOK: Gyertyát esznek. némelyik már nyilván kiment a divatból: NYÚLPÖRKÖLT: A nyúlpörköltet mindig macskából készítik.” A két nyárspolgár, miután majd minden tudományágba beleártotta magát, a harmadik fejezetben vegytant, anatómiát, élettant és orvostudományt is tanulni kezd. Az író pellengérre állítja a minden lében kanál, kotnyeles dilettantizmust, a nyárspolgár ügybuzgó loholását a valódi tudás után. De Flaubert nem ilyen, halált megvető bátorsággal, rendíthetetlen kitartással rója egymás alá sorait, hajmeresztő kutatásokba merül a cél érdekében. Ezt írja például George Sandnak. [68. levél; George Sandnak] „Két héten belül visszatérek a kunyhómba, és hozzálátok megírni a Két írnokomat. Pillanatnyilag a Könyvtárban töltöm napjaimat. A jövő héten kimegyek a Clamart temetőbe hullát boncolni. Igen, asszonyom, még ilyesmire is rávisz az irodalom szeretete. Láthatja, milyen messze vagyok azoktól az egészséges eszméktől, amelyekből Taillandier tanácsai szerint erőt kellene merítenem.” Ő az az író, akinek stílusán, ismeretein senkinek nem sikerült fogást találni, hasonlatainak ereje és kidolgozottsága páratlan, szövegének sajátos hullámverése, belső ritmusa azóta is ösztönző erőként hat az írónemzedékekre, Munkáit hallatlan műgonddal írja. 1875-ben, négyévi munka után jelent meg főműve, a „Madame Bovary” című regénye. Kundera véleménye szerint: „Flaubert a butaságot fedezte fel... ez a legnagyobb felfedezése annak a századnak, amely oly büszke volt tudományos szellemére. Regényeiben a butaság az emberi léttől elválaszthatatlan dimenzió. Szegény Emmát elkíséri szeretkezéseinek ágyától halálos ágyáig, mely fölött két félelmetes agélaste ('humorérzék nélküli'), Homais és Bournisien, mintegy gyászbeszédként, hosszasan fejtegeti sületlenségeit, de Flaubert-nek a butaságról szóló látomásában az a legmeghökkentőbb, legbotrányosabb, hogy az ostobaság korántsem enyészik el a tudomány, a technika, a haladás, a modernség hatására, épp ellenkezőleg, maga is együtt halad a haladással!” NZS 2012. 05.03.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Az epilepszia gyógyításának története
Gondolat
Iszaak Babel orosz író 75 éve, 1940. január 27-én halt meg.
Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
Gondolat
A hírek szerint a homeopata gyógyítás kelléktára új elemmel bővült, egy újabb szer került a porondra: a Berlini Fal darabkái is gyógyerővel bírnak.
Gondolat
1893. július 7.-én, 42 éves korában hunyt el Guy de Maupassant francia író, a naturalizmus egyik legjelentősebb képviselője.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás