TARTALOM

 VISSZA

 


Életmentő véletlenek


Életmentő véletlenek

| |
 

Munkásságáért 1945-ben kapott Nobel-díjat, a Bizottság Alexander Fleming brit bakteriológusnak, Howard Walter Florey ausztrál patológusnak és Ernst Boris Chain brit vegyésznek „a penicillin felfedezéséért, s különböző fertőző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért" indoklással adományozta nekik ezt a jelentős kitűntetést.

Alexander Fleming (1874–1965) neve talán nem vésődött bele kellőképp a köztudatba, holott az első antibiotikum, a penicillint felfedezése mérföldkő volt a gyógyítás történetében. A sikeres küzdelem a baktériumok okozta fertőzések ellen minden bizonnyal a modern orvostudomány egyik legjelentősebb eredményei közé tartozik.
Fleming pályafutása elején is komoly szakembernek számított, olyan tudósnak, akire minden szép jövő, és különleges pályafutás vár: 1906-ban végezte el az egyetemet,

1909-ben sebészetből tett szakvizsgát, de sebészként alig működött, majd a londoni St. Mary’s Kórházban vállalt állást, ahol is a híres, tífusz elleni védőoltást kidolgozó Wright professzor tanítványa lett.

Fleming fedezte fel azt is, hogy a különböző testnedvek képesek feloldani a baktériumtenyészeteket. Főként könnyel kísérletezett.
A penicillin felfedezése egy legendás véletlen következménye, mikoris szabadon hagyott Petri-csészényi stafilococcus mellett a táptalajon csendben kivirágzott a Penicillium notatum telepe. E ritka gombafajta spórái állítólag egy másik kutatótól jutottak el idáig, aki az épületben az allergiás megbetegedések terén végzett kísérleteket.

Pasteur már 1877-ben felfigyelt arra, hogy a mikroorganizmusok hatással vannak egymás szaporodására. Fleming pedig rájött, hogy a gennykeltő és a diftériabacilus ellen is hatásos a gombaszűrlet, a penicillin.

Habár a harmincas években több beteget is sikerült eredményesen meggyógyítani, és 1929-ben publikálta is eredményeit, nem nagyon talált visszhangra, talán, mert Flemingnek és munkatársainak nem sikerült a penicillin, a tiszta penicillin elkülönítése.

Egy évtizeddel később került csak elő az ügy, amikor H. W. Florey és E. B. Chain antibiotikus hatású anyagot keresve fölelevenítette a korábbi közleményt, és végül megszületett az a szakértői team is, mely a penicillin emberben történő kipróbálását véghezvitte, nagy sikerrel. A többi már történelem.


NZS
2014. 09.15.

Kapcsolódó anyagok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Szekretoros meningeoma koponyacsont-infiltrációval és orbitalis terjedéssel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Tovább


O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Életmentő véletlenek