hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Életmentő véletlenek


Életmentő véletlenek

| |
 

Munkásságáért 1945-ben kapott Nobel-díjat, a Bizottság Alexander Fleming brit bakteriológusnak, Howard Walter Florey ausztrál patológusnak és Ernst Boris Chain brit vegyésznek „a penicillin felfedezéséért, s különböző fertőző betegségek esetében tapasztalható gyógyhatásának felismeréséért" indoklással adományozta nekik ezt a jelentős kitűntetést.

Alexander Fleming (1874–1965) neve talán nem vésődött bele kellőképp a köztudatba, holott az első antibiotikum, a penicillint felfedezése mérföldkő volt a gyógyítás történetében. A sikeres küzdelem a baktériumok okozta fertőzések ellen minden bizonnyal a modern orvostudomány egyik legjelentősebb eredményei közé tartozik.
Fleming pályafutása elején is komoly szakembernek számított, olyan tudósnak, akire minden szép jövő, és különleges pályafutás vár: 1906-ban végezte el az egyetemet,

1909-ben sebészetből tett szakvizsgát, de sebészként alig működött, majd a londoni St. Mary’s Kórházban vállalt állást, ahol is a híres, tífusz elleni védőoltást kidolgozó Wright professzor tanítványa lett.

Fleming fedezte fel azt is, hogy a különböző testnedvek képesek feloldani a baktériumtenyészeteket. Főként könnyel kísérletezett.
A penicillin felfedezése egy legendás véletlen következménye, mikoris szabadon hagyott Petri-csészényi stafilococcus mellett a táptalajon csendben kivirágzott a Penicillium notatum telepe. E ritka gombafajta spórái állítólag egy másik kutatótól jutottak el idáig, aki az épületben az allergiás megbetegedések terén végzett kísérleteket.

Pasteur már 1877-ben felfigyelt arra, hogy a mikroorganizmusok hatással vannak egymás szaporodására. Fleming pedig rájött, hogy a gennykeltő és a diftériabacilus ellen is hatásos a gombaszűrlet, a penicillin.

Habár a harmincas években több beteget is sikerült eredményesen meggyógyítani, és 1929-ben publikálta is eredményeit, nem nagyon talált visszhangra, talán, mert Flemingnek és munkatársainak nem sikerült a penicillin, a tiszta penicillin elkülönítése.

Egy évtizeddel később került csak elő az ügy, amikor H. W. Florey és E. B. Chain antibiotikus hatású anyagot keresve fölelevenítette a korábbi közleményt, és végül megszületett az a szakértői team is, mely a penicillin emberben történő kipróbálását véghezvitte, nagy sikerrel. A többi már történelem.


NZS
2014. 09.15.

Kapcsolódó anyagok

Felépülés a függőségből

Tudományos babonák a női testtel kapcsolatban

A leselkedő festő, avagy a kiérdemelt katonai kereszt

Elismerés a jövő építéséért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Tovább


What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


Életmentő véletlenek