TARTALOM

 VISSZA

 


Élethimnuszok


Élethimnuszok

| |
 

Walt Whitman
amerikai költő
1819. május 31. — 1892. március 26.



A Whitman-verseket nevezhetjük anarchikus életdaraboknak és élethimnuszoknak, melyek eleven és tömör stílusukkal, elevenségükben és plasztikusságukban egyaránt páratlanok az addigi amerikai-európai költészetben.

„Az új világrész nagy mondanivalója a demokrácia. Nem mint politikai elv, hanem mint életérzés. Whitman mindmáig a közösségi érzés legnagyobb költője a világirodalomban” (Szerb Antal).

Whitman verseit nehéz fordítani, mert nem könnyű kikeverni azt a robusztus egyszerűségét és nyerseségét, mely olyannyira jellemzi nyelvezetét és képi világát.

Közkeletű vélekedés, hogy az úgynevezett szabad verset Whitman honosította meg az irodalomban, holott ókori példákat is szép számmal találunk: Ekhnaton fáraó Naphimnusza és a bibliai zsoltárokból mindenki ismeri, hiszen ezek a szövegek minden bizonnyal megfelelnek a szabad vers mai definíciójának. Ugyanis e költészeti formában a ritmus tagmondatokból, mondatokból alakul ki, lehet vers- próza vagy gondolatritmus, ezek kombinációja is, és e formát a szabad asszociációk, ismétlések, különböző retorikai eszközök, mint például a felsorolás felhasználása jellemzik.

Kötetlen verset egyébként már Petőfi és Goethe is írtak, Withman az egész világ számára adott példát, és plántálta át e formát a modern költészetbe. Annak az amerikai eszménynek és pozitív gondolkodásnak a megzenésítője volt, ami szerint kitartó munkával, szorgalommal és tanulással bárki sokra viheti.

Whitman a kalandos életű, önmagát felépítő amerikai „self-made-man” kiváló példája volt; bár csak 11 éves koráig járt iskolába, iparos segédként is buzgó látogatója lett a közkönyvtáraknak. Széles körű érdeklődését tükrözi, hogy az idők során nemcsak szépirodalmat, de állam- és jogtudományi könyveket is olvasott, így lett elkötelezett híve és szószólója a demokráciának. Ezt a tudását később publicistaként kamatoztatta.

Majd számos foglalkozást kipróbált, a nyomdászinasból nyomdász, majd hirtelen elhatározással falusi tanító lett, és a folyamatos önképzésének eredményeképpen a visszásságokat felismerve, olyan szakemberré nőtte ki magát, aki folyóiratokban megjelentetett vitacikkekben értekezett különböző pedagógiai szervezési kérdésekről. Volt lapszerkesztő és építési vállalkozó is.

Humanizmusága jellemző, hogy az amerikai polgárháborúban az északiak mellett állt, és három évig önkéntes ápolóként és haditudósítóként tevékenykedett. A harcok idején a haldoklókat és sebesülteket istápolta, igyekezett csillapítani szenvedésüket. A háború után Washingtonban minisztériumi tisztviselői állást nyert el, ahonnan később éppen kendőzetlen témájú versei miatt távoznia kellett.

Témavilága szokatlan volt a kor emberének. Olyan fontos, végiggondolandó kérdéseket vetett fel, mint az emberi egyenlőség, a szabad gondolkodás, a női egyenjogúság és a szabadon kiélhető szerelmi vágyak. Azt hirdette verseiben, hogy a szabadság és egyenlőség egymástól elválaszthatatlanok egymástól, tehát nincs demokrácia liberalizmus nélkül.
.
Költészetének hazai népszerűsítője elsőként Kassák Lajos volt, de fordított Whitman-verseket számos jeles költő, köztük Kosztolányi Dezső is.

NZS

Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


Élethimnuszok