TARTALOM

 VISSZA

 


Elérhető Picasso


Elérhető Picasso

| |
 



„Alacsony, fekete, zömök, nyugtalan és nyugtalanító; a szeme sötét, a tekintete mély, átható, furcsa, már-már merev. Félszeg mozdulatok, nőies kéz, szegényes göncök, rosszulöltözöttség. Egy vastag, csillogó fekete hajtincs metszi keresztbe az értelmes és makacs homlokot.” – így jellemezte Picassót egyik szeretője, Fernande Olivier.

Picasso különcsége, provokatív magatartása közismert volt, személyiségének sajátos varázsát, vitalitását azonban műveinek eladásában és népszerűsítésében is felhasználta. Diszlexiája is, melytől igencsak szenvedett, közismert volt.
Elmondható róla, hogy élete tele volt botrányokkal, kegyetlenül bánt gyerekeivel és a nőkkel sem volt kíméletes, környezete azonban és főként közönsége mindezt elnézte neki.

A hírek szerint a közeljövőben elérhetővé válik Pablo Picasso 56 festménye és több szobra. A kiállítás február 14-től látható Zágrábban, a Klovicevi dvori Galériában.
A párizsi Picasso Nemzeti Múzeum törzsanyagából állították össze a kiállítást és a 20. század egyik legnagyobb művésze életművének keresztmetszetét adja. Az anyag június végéig lesz a horvát fővárosban, majd visszakerül eredeti helyére, a párizsi Picasso Múzeumba.
A kiállítás kurátora ugyanaz a személy, aki korábban, 2004-ben a Klovicevi dvoriban megrendezte a Dora Maar és Picasso című tárlatot.

Dora Maar francia fotográfus és festő, Picasso múzsája és szerelme volt 1935 és 1945 között. Maga is művész. A hozzá fűződő szenvedélyes és viharos kapcsolat nagymértékben befolyásolta Picasso további művészi világát, és megalapozta a festő politikai jelenlétét és világhírét. Dora Maar szürrealisták csoportjának tagja volt.

Származását tekintve elmondható, hogy édesapja horvát építész volt, aki francia nőt vett feleségül. Lánya Toursban született 1907-ben Teodora Markovic néven, majd a nő fiatal fotósként a Dora Maar művésznevet vette fel. a harmincas évektől kezdve igen jelentős pályát futott be. Képei a divatfotózástól a gazdasági válság kárvallottjait megörökítő szociofotóig tág műfaji kategóriákat ölelnek fel.

Picasso pedig a többféle változatban megfestett Kalapos nő-képek, a Síró nő, az Ülő nő című képeken dokumentálta ennek a kezdetben inspiráló, majd végletes és idegtépő kapcsolatnak a tragikus állomásait. A modellje mind Dora Maar volt.
Ez a szerelem jól átvilágítja azt az ellentmondásos viszonyt, amellyel Picasso a hozzá közel kerülő nőkhöz kapcsolódott. Állandósult szellemi párviadal, a másik fél intellektuális és érzelmi kiszipolyozása, féktelen birtoklásvágy és álladó hódításkényszer. Picasso minden nagyobb művészeti korszakát egy-egy szerelem által inspirált képzet és világképváltozás fémjelzi.

A februári Picasso kiállításon olyan festmények lesznek láthatók, mint a melankolikus szépség, Olga Koklova, Picasso első felesége, akit a 20. század elején neoklasszikus stílusban festett meg a művész, a Két futó nő a tengerparton kubisztikus vízió 1922-ből, Dora Maar portréja 1937-ből, az egyszemű Celestine a kék periódusból, a Nőstény kecske szobor 1950-ből.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


Elérhető Picasso