TARTALOM

 VISSZA

 


Egy újító muzsikus


Egy újító muzsikus

| |
 

A Frankfurt am Mainhoz közeli Hanauban jött a világra. Több hangszeren is megtanult játszani, tizenévesen kávéházakban, tánczenekarokban, színházakban hegedült. Tanulmányait a frankfurti konzervatóriumban folytatta, húszévesen már a frankfurti operaház koncertmestere volt. Licco Amar török hegedűművésszel vonósnégyest alapított, amelyben brácsán játszott, de szólistaként is fellépett.

Az 1920-as évek elején születtek első művei, amelyekkel több kortárszenei fesztiválon is részt vett. Ekkor írta Georg Trakl verseire A fiatal lány és Rilke költeményeire Mária élete című dalciklusát. Cardillac című operája E. T. A. Hoffmann Scuderi kisasszony című kisregényéből született 1926-ban, komponált Bertolt Brecht szövegére is. Pályája kezdetén sokoldalú, merészen újító szerzőként jelentkezett, az 1920-as évek végére nemzedéke kiemelkedő zeneszerzőjének számított. Expresszionista kísérleteiben, melyek fő témája az erotika és a nagyváros forgataga volt, a dzsessz újszerű hatásaival is élt. A köznapi alkalmakra íródott "használati zene" úttörője volt. 1927-től a harmincas évek közepéig a berlini Zeneakadémián tanított zeneszerzést.
Fő műve a Mathis, a festő című opera, amelynek szövegkönyvét is maga állította össze, Matthias Grünewald középkori festőről és társadalmi harcáról szól. A mű zenekari változatát Wilhelm Furtwängler karmester vezényelte a Berlini Filharmonikusok élén, a bemutató 1934-ben óriási felzúdulást váltott ki. Az 1933-ban hatalomra került nemzetiszocialisták Hindemithet "atonális zajcsinálónak" bélyegezték, műveit "elfajzott művészetnek" minősítve betiltották. Az operát - amely a társadalmi kötelesség és a művészi autonómia közti konfliktust ábrázolja - csak 1938-ban mutatták be Zürichben. Hindemith ezzel a darabjával vált "polgárpukkasztó" zeneszerzőből tudatos mesterré.

1935-ben Törökországba ment, ahol a kormány megbízásából Ankarában nyugati típusú zeneoktatási rendszert hozott létre, és maga is tanított. Hitler hatalomra jutása után öt évvel, 1938-ban Svájcba költözött, a harmincas évek második felében több amerikai koncertkörutat tett. 1940-tól 1953-ig a Yale Egyetemen oktatott zeneszerzést, 1946-ban amerikai állampolgárságot kapott. 1947-ben tért vissza először Európába. Németországban az 1950. évi hamburgi Bach-ünnepségeken járt újra, hat év múlva levelező tagként felvették a berlini művészeti akadémiára. 1953-ban végleg Svájcban telepedett le, és a zürichi egyetemen tanított. Haláláig rendszeresen vezényelt, 1963. december 28-án hunyt el Frankfurt am Mainban.

A 20. század húszas és harmincas éveiben újítóként elkönyvelt Hindemith zeneszerzőként, hegedű- és brácsaművészként, valamint karmesterként a modern zene század eleji kibontakozásának tevékeny részese volt. Zenekari műveket, kamarazenét, versenyműveket, operákat, baletteket, kórusműveket és dalokat egyaránt írt. Egyik legnépszerűbb alkotása Szimfonikus metamorfózisok Weber témáira címmel született (1946), kései korszakának egyik fő műve A világ harmóniája című opera (1957), amelynek központi alakja Johannes Kepler. Korai zenéjét expresszionistának, antiromantikusnak és hagyományrombolónak tartották, pedig tele van humorral. Legerőteljesebb művei a klasszika előtti stílusokig nyúlnak vissza, ritmikája leginkább Bachot idézi, akárcsak vonzódása a variációkhoz és a kontrapunktikus formákhoz. Schönberg 12 fokú, dodekafon zenéjével szemben a hagyományos tonalitás kibővítésével alakította ki harmóniarendszerét, komponálási elveit A zeneszerzés oktatása című tankönyvében fogalmazta meg.
Szülővárosa, Hanau Hindemith-díjat alapított, a kitüntetéssel kiemelkedő fiatal muzsikusokat ismernek el kétévente.

Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A népszerűsített kéz

A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.

Tovább


A csók története

A filematológia az oszkuláció aktusával foglalkozó tudomány. Aki eddig nem ismerte volna e szavakat, a torontói professzor Marcel Danesi Csók története című ismeretterjesztő könyvéből megtudhatja, hogy a bizony léteznek tudósok, akik folyamatosan bővítik a csók témájáról felhalmozott tudományos ismereteket. Elmondása szerint a szerző csupán erre az egyszerűnek tűnő kérdésre kereste a választ: “Miért tartjuk ezt a nem higiénikus aktust gyönyörűnek és romantikusnak?”

Tovább


A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Tovább


Egy újító muzsikus