TARTALOM

 VISSZA

 


Egy jóházból való úrilány


Egy jóházból való úrilány

| |
 

A feminista mozgalmak egyik legnagyobb figurája és kiváló író, Simone Lucie-Ernestine-Marie-Bertrand de Beauvoir, egy jómódú párizsi polgárcsaládban született, melyben szigorú katolikus nevelést kapott.

Beauvoir azonban nemcsak regényíró és az ötvenes-hatvanas évek francia szellemi életének meghatározó alakja volt, hanem filozófus is, akinek elméleti művei igazán életteli alkotások. Jeleskedett abban, hogy elméletileg magas szintű műveket személyes hangú, érzelmeket is kifejező, könnyed stílusban hangszereljen. Nehezen érthető magasröptű gondolatokat tudott közérthetően és szellemesen interpretálni, sok esetben elsőként, nyíltan megfogalmazott a közfelfogással ellenkező igazságokat.

Magánéletéről sokat tudunk, sokhelyütt tüntetik fel úgy, mint botránykrónikák hősét, szemére vetik kalandjait, habár életvitele nem különbözött a korabeli francia művészi körök szabados és határokat feszegető bohém életvitelétől. A megfigyelés, önreflexió, élménygyűjtés- és megosztás, vállaltan is ez volt írói, művészi feladata.

Az egyik művének, mely a Második nem címmel jelent meg, a tradicionális női sorsról szóló megállapításai ma is aktuálisak lényeglátóak és mélyenszántóak.
Ebben azzal az előítélettel száll vitába, hogy a nő, adottságai, továbbá gazdasági és társadalmi helyzete folytán, másodrendű lény.

“Kevés emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak. Az ebből fakadó konfliktus a nő esetében szükségszerűen élesebb, mint a férfinál, mert kezdetben kénytelen tárgyként megragadni önmagát, s nehezen leli fel szilárd autonómiáját a gyönyörben: ehhez előbb vissza kell hódítania szabad és transzcendens szubjektuma elvesztett méltóságát, de úgy, hogy egyidejűleg vállalja és betöltse a sorsot, melyre teste rendeli. Ez nehéz és kockázatos vállalkozás, sokszor kudarcba is fullad. De a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya: nem mindig vállalja testét, s ezért nem is azonosul maradéktalanul vele. A nő önismerete mélyebb és autentikusabb.” (Simone de Beauvoir: A második nem)

Elsőként mutatta be a csak a férjéért élő háziasszony és feleség szituációjának anyagi és szexuális kiszolgáltatottságát. Kimutatta, hogy feleség szexuális kötelességei egy monogám, tradicionális házasságban és a prostitúció gyökerei összeérhetnek egymással.

A Sorbonne-on filozófiát tanult. Az egyetemen ismerkedett meg az egzisztencializmus egyik vezéralakjával, Jean-Paul Sartre-ral, akivel egy életre társak lettek.
Az ötvenes évek végén elkezdte írni önéletrajzi emlékeit, amelyek az Egy jó házból való úrilány emlékei, A kor hatalma és A körülmények hatalma címen jelentek meg. Utolsó műve a Könnyű halál című, melyben anyja utolsó napjait írja le katartikus részletességgel.

Munkássága nagymértékben hozzájárult a modern alkotói női lét megragadásának, kifejezésének, kimunkálásának lehetőségéhez.

2014. 01. 12.


Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

ESH-kongresszus, 2018 Néhány, veseelégtelenséggel összefüggő aktuális téma rövid bemutatása a 2018. évi ESH-kongresszusról

Hozzászólások:

1.,   Desits Imre mondta   2014. Április 11., Péntek 11:26:46
Rövid, tartalmas összefoglalás Simon de Beauvoir-ról. Jó volna, ha az orvosok többet olvasnának szépirodalmat.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


Egy jóházból való úrilány