TARTALOM

 VISSZA

 


Dávid megtöretése


Dávid megtöretése

| |
 

Michelangelo pályájának elején alkotta a diadalmas Dávid szobrát, melyhez a firenzei városi elöljáróság kérésére fogott hozzá. A firenzei dóm műhelyében egy óriási márványtömb hevert érintetlenül, majd két évszázadig. 1501-ben látta meg Michelangelo, s háromévi munkával varázsolta elő belőle a fiatal, komor erő alakját.

Michelangelo leghíresebb szobráért a közelmúltban is dúlt a háború. A firenzei polgármester szerint az alkotás Firenzéé, hiszen Michelangelo 1504-ben az akkori firenzei köztársaságtól kapta a megbízást, ezért az alkotás vitathatatlanul a város tulajdona. Az állam azonban a kulturális misztérium révén nem enged tulajdonából. Az ügyvédek szerint is állami tulajdon a szobor, hiszen a mai Firenze ugyanis nem közvetlen utódja a firenzei köztársaságnak.

Michelangelo szenvedélyes művészete

Michelangelo a reneszánsz kultúra mélyén lappangó drámaiság utolérhetetlen zsenije, kinek szenvedélyektől tépett, különc és magányos életét oly sokan igyekeztek megfejteni, holott ő maga vetette papírra végletes, konfliktusokban fogant világképét, emésztő szenvedélyét a szellem s az ideák iránt.

Bár elterjedt róla, nem volt emberkerülő, csupán a nagy művészekhez méltó megszállottság és munkabírás nem hagyta nyugodni, s mondatta vele:

"Sokan azt mondják, hogy a neves művészek különös lények, zárkózottak és szűkszavúak; holott azok is csak olyanok, mint a többi ember… Egyáltalán nincs igazuk azoknak a hiú henyéknek, akik egy munkás és elfoglalt művésztől azt várnák, hogy unalmukban szórakoztassa őket, holott oly kevés ideje van rá az életben, hogy igazán megvalósítsa, ami a rendeltetése."

Ő maga a művészi szellem megtestesítője. Nemcsak szobrász, építész, de kiváló költő is volt, ki madrigáljai, szonettjei, leveleskönyve alapján a kor egyik irodalmi főszereplőjeként is megállta a helyét. Verseiben ő maga, a szenvedélyek, kétségek és ellentétek embere. Aki egyszerre kevély s önmarcangoló.

Szonett Giovanni da Pistoiához

A kizsigerlő nehéz munkában
golyvám támadt, akár a kutak poshadt
vizeitől a lombárd parasztoknak
meg macskáknak; tenyészik a szakállam
s az ég felé nő; felsebez az állvány;
mellem, mint hogyha hárpiáé volna;
szemembe festék csöpög, s a kápolna
padlóján ezerszínű tavat táplál;
ágyékom csüggedten tapad hasamra;
tarkóm iga, kútgémnél nehezebb;
semmi sem megy, nem jutok magasabbra;
a bőr feszül és hámlik kezemen;
hátam csomós; szeretnék elrohanni,
s mint görbe íj, csak fekszem mereven.
Jöjj és segíts, Giovanni.
Becsületemnek vége. Elhagyott
a tehetségem. Rossz festő vagyok

Fordította Rónay György


Álljon itt egyik szonettje, mely jól tükrözi kissé nyers, minden ízében igazmondó lényét, és a művészetét meghatározó központi gondolatot.

Márványtömb-szonett

A legjobb művész sem tud olyan eszmét,
mit fölöslegével nem rejt a kő
magába;s csak az elmét követő
kéz bonthatja ki burkából a testét.
A rossz, mi üldöz s a jó, mit szeretnék,
így rejlik, könnyed, nemes, égi nő,
benned; de vágyammal ellenkező
lett a művem, s ez dúlja életem szét.
Így nem szépséged, nem a szerelem,
nem keménység, harag, végzet hatalma,
szerencse vagy balsors tehet felőle,
hogy, ha szívedben halál s kegyelem
együtt lakik, lobogva bár, de balga
elmém csak halált hozott ki belőle.

Fordította Rónay György


Michelangelo az egyetlen igazi neoplatonista, ki saját sorsának fordulópontjaihoz keresett művészete során alakokat. Míg nagy kortársa, Leonardo da Vinci képzetkörében a szellem ejti rabul az elemeket, melyek szétomolva később visszavágynak teremtőjükhöz, Michelangelo szemében minden jelenség egy természeten túli szépség visszfénye, melyet a halhatatlan lélek földi börtönébe zárva őriz, s vágyódik utána.

Alakjai tükrözik, hogy e harc eleve kudarcra ítélt és a börtön halálunkig, Dávid megtöretéséig áthatolhatatlan.

2013. 02.21. szerda
NZS

Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Dávid megtöretése