TARTALOM

 VISSZA

 


Brodszkij és a zen


Brodszkij és a zen

| |
 


A költő hazájában hatalmas népszerűségnek örvendett, nemzedéke szinte istenként tisztelte. A hatóságok azonban folyamatosan zaklatták. Külföldi meghívásoknak sohasem tehetett eleget, végül 1972-ben kényszeremigrációba vonult az USA-ba.

Azt írja Brodszkij: „Az ember ne legyen saját életrajzának túsza.” „Az ember ne toldja meg az undok valóságot a saját szavaival is.” Egy író, aki saját börtöntapasztalatairól mesél, vagy bármilyen ínségről, amelyben része volt, nem különb annál az átlagembernél, aki híres ismerőseivel hetvenkedik.”

Mindez nem különös egy olyan költőtől, aki megjárta a pszichiátriát, és egy kirakatperben, melyet közveszélyes munkakerülése miatt tartottak ötévi kényszermunkára kényszerült.

A szemtanúk szerint méltósággal viselte a több órás vallatást, a megalázó procedúrát, s higgadtan, a képzett ember értetlenségével reagált a durva kirohanásokra. Mindebben saját bevallása szerint a korábban tanulmányozott zen buddhizmus is segítette.

Ő volt tehát az a költő, aki kétszer is megjárta a pszichiátriát, egyszer saját jószántából, menekülésképpen, másodjára kényszer által, és a saját bőrén tapasztalhatta meg a korra oly jellemző jellegét Buda Béla szavaivel élve: „A politikailag másként gondolkodókat jelentős számban nyilvánították elmebetegnek, és ítélték kényszer-gyógykezelésre, illetve tartották krónikus (zárt) elmeosztályokon.”

Joszif Brodszkij Szentpétervárott született 1840. május 24-én. Iskolai tanulmányait félbehagyta, hogy szüleit eltarthassa. Több szakmában dolgozott. 1958-ban kezdett el verseket írni, de hazájában csak négyet publikáltak közülük.

Műveit szuverén líraiság, eredeti és mély költői hangzásvilág jellemzi. Angol, spanyol, lengyel és szerbhorvát nyelvből tolmácsolt verseket, a műfordítás lett szerény kereseti forrása.


1973-ban jelent meg az első angolra fordított verseskötete. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta, a díjat odaítélő bizottság főképp költészetének intellektuális és érzelmi gazdagságát méltatta.


INSTRUKCIÓ MEGSZOMORÍTOTTAKNAK

"Nagyon boldogtalan ne légy, és
Legfőbb, ne titkolózz..."
A. A. Ahmatova

A buszra vártam Irkutszk városában,
a csapba falazott vizet vedeltem,
falni megzöldült hússaláta várt a
repülőtéri, éji étteremben.
A gép dörgése ébresztett fel végre,
s a rádióvalcerre táncot jártam,
majd kigurultam a repülőtérre,
s a földtől búsan elszakadt a lábam.
És már atlasz-felhő fölött repültem,
érezve: éppoly hontalan, mint régen,
s szajkóztam, míg a mélység felett függtem:
a feneketlen magány, az a lényem.
Nem érdemes a mártír-életet se
erőltetni keserű makacsságból.
Külhon, haza egyforma közel esnek,
mint zsákutcával szomszédos a távol.


Szívroham következtében hunyt el.



2014. 01. 29.

Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


Brodszkij és a zen