TARTALOM

 VISSZA

 


Borogyin, a feminista


Borogyin, a feminista

| |
 

Alekszandr Borogyint orosz zeneszerzőt jelentős szálak fűzi az orvostudományhoz, hiszen egy katonaorvos nevelt fiaként nőtt fel és orvosi végzettsége is volt, és hivatásául választotta ezt a pályát.

Alekszandr Porfirjevics Borogyin Gegyianov tatár-grúz herceg törvénytelen gyermeke volt, akit nevelőapja és anyja körültekintő gondossággal neveltek és szellemi és művészeti területeken egyaránt. Borogyin jómódban nőtt fel, a nyelvek és a zene iránt érdeklődött, zongorázott, fuvolázott, csellózott, s már 1847-ben komponálni kezdett.

A szentpétervári katonai orvosképző akadémián, az Orvosi-Sebészeti Akadémián tanult és ott cum eximia laude minősítéssel szerzett orvosi oklevelet. habár a későbbiekben kiderült, hogy nem a szorosan vett orvostudomány köti le érdeklődését, hanem a szerves vegyészet. E tudományágban szerzett 1858-ban doktorátust.

Diplomája megszerzésekor a patológia oktatására tanársegédi kinevezést kapott, s ugyanakkor egy katonai kórházban is elhelyezkedett gyakornokként. Jelentős karriert futott be a továbbiakban az orvosképzés és a vegyészet terén.
Az orvosláshoz köti Borogyint magánéletének egyik jellemző vonása, hogy felesége, Jekatyerina Szergejevna Protapopova aki túlélte őt, már megismerkedésükkor súlyos tüdőbeteg volt.

Borogyin rendkívüli sokoldalúsága és emberszeretete életvitelére is rányomta bélyegét

"Borogyin lakása szálláshelyként és éjjeli menedékhelyként szolgál szegény vagy átutazó rokonok számára, akik előszeretettel betegszenek meg nála, vagy éppen az értelmüket is elvesztik. Lakásának négy szobájában időnként minden ágy és dívány foglalt, még a padlón is alszanak. Gyakran előfordul, hogy zongorázni sem lehet, mert valaki a közelben pihen. Ebédkor és teázáskor ugyanaz az erőteljes rendetlenség uralkodik. A lakásban megtelepedett néhány kandúr vándorútra indul az étkezőasztalon, minden tányérba beledugják a bajuszukat, és a vendégek nyakába ugranak" - írja le a helyzetet egy korabeli szemtanú.

Kevesen tudják, hogy az elsősorban zeneszerzőként ismert Borogyinnak jelentős szerepe volt a női orvosképzés megszervezésében is. A cári Oroszországban nők számára nyújtott felsőfokú egészségügyi képzések hosszas előkészítés és az elmaradott szellemi közeggel való csatározás közepette, csupán 1872-ben indultak meg, s e folyamatokban Borogyin intenzíven vett részt.

Habár kortársai körében jelentős sikereket aratott művészetével, és korának nagyjai körükbe fogadták és alkotásra ösztönözték, alig-alig volt olyan időszaka életének, amikor a zeneszerzéssel nyugodt körülmények között foglalkozhatott volna.

Úgy tűnik Borogyin számára a zene csak kikapcsolódás volt, a kutatást és tanítást, az aktív részvételt kora társadalmi életében, különös tekintettel az ifjúság sorsára, mindig fontosabbnak tartotta.

1862-ben keletkezett első jelentős műve, az I., Esz-dúr szimfónia. És hírneves alkotótársaival – Rimszkij-Korszakovval, Modeszt Muszorgszkijjal és Cézar Kjuival megalapították az „Orosz Ötök” körét.

E körben az új, az orosz népzenén alapuló nemzeti zenei nyelvet kívánták megteremteni, megtartva bizonyos keleties és spanyol-mór színezetet.

Legjelentősebb művét, az általa soha be nem fejezett Igor herceg komponálásának menete is jellemző a szétszabdalt életű nagy alkotóra. a mű jelentőségét már korán felismerő barátai, Rimszkij-Korszakov és Glazunov elkezdték rekonstruálni és végső formába önteni a Borogyin által elzongorázott részleteket. Az operát csak halála után fejezték be és hangszerelték meg.

Borogyin, aki mindig kiállt tanítványai mellett, nemcsak kiváló művész, nagy humanista, de az orosz női egyenjogúság élharcosa is volt, élete végén súlyos depresszióval küzdött, s a kimerültség végzett vele. A 1887-ben összeesett egy általa szervezett jelmezbálon, beverte a fejét egy kőpárkányba, és meghalt. Nem szenvedett sokat.

NZS 2013. 02. 26.


Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Borogyin, a feminista