TARTALOM

 VISSZA

 


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
Nagy Zsuzsanna
| |
 

Európán belül Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban alkalmazható egyedül az eutanázia, melynek során az orvos tevőlegesen is halálba segítheti a szenvedő és gyógyíthatatlan beteget. Svédországban és Svájcban csak segédkezhet az orvos, Magyarországon az egészségügyi törvény szerinti szabályozás alapján a beteg önrendelkezési jogával élve visszautasíthatja az orvosi kezelést.

A halál misztériumával minden kultúra szembesül. Az átváltozás egyes kultúrkörök szerint teljes és kizárólagos: élet vagy halál; mások szerint a két állapot kiegészíti egymást. A halál nem ellentéte az életnek, csupán egy fázis az élet ingájának mozgásában.


A zsidó-keresztény kultúrkörben az ötödik parancsolat az emberi viselkedés, az emberré váláshoz és azzá való felemelkedéshez vezető út alapköve: Ne ölj! Ez a parancs nemcsak a szeretet nevében szól, lényegét tekintve azt fejezi ki, hogy a másik emberben Isten képmását pusztítom el, ha elveszem az életét.

A magasabbrendű fajoknál – írja Filó Mihály büntetőjogász, a téma szakértője Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban című könyvében – az agresszió új, magasabbrendű formái jelennek meg, s ezért az intézményes életvédelemnek, ha úgy tetszik, evolúciós jelentősége van.

(Filó Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban
ELTE Eötvös Kiadó, 2009.)

„Az eutanázia vizsgálata különös élességgel mutat rá a jog teljesítőképességének határaira, vagyis arra, hogy a törvénykönyvek csak a mindennapok banális történéseit szabályozzák megnyugtatóan. Nagy biztonsággal nyilatkozhatunk arról, hogy mit kell tennünk, ha tulajdonunkat másra kívánjuk átruházni, vagy milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia annak, aki más testi épségét sérti. De ahogy létezésünk egyre lényegesebb kérdéseire keressük a jogszabályokban a választ, úgy tapasztaljuk, hogy a törvény szövete – ha nem is feslik, de – kétségbeejtően elvékonyodik. Evidencia, hogy megunt tárgyainkat akár el is dobhatjuk, jogi státusokról az állam rendjének tiszteletben tartása mellett szabadon döntünk. Jogunkban áll-e saját halálunkról rendelkezni? Elvethetjük-e magunktól az életet – legsajátabb javunkat – ha terhét már nem bírjuk tovább hordani?”– teszi fel könyvében a kérdést dr. Filó Mihály.

A könyv a büntetőjog-tudomány szemszögéből vizsgálja e rendkívül bonyolult és oly nagy vitákat kiváltó gondolatkört, és e nagy dilemma sokrétűségét tárja fel az olvasó előtt.

Elitmed



Kapcsolódó anyagok

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban