hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa



| |
 

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek, míg a szélsőségesen hideg napok száma felére csökkent és a telek melegebbé váltak.

A tanulmány szerint Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték.

A kutatók tisztában voltak azzal, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték. Új tanulmányukban Ruth Lorenz és munkatársai az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogy idővel miként változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek.

Kimutatták, hogy a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek. A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek, jobban, mint a nekik megfelelő nyári és téli középhőmérséklet.

Európa egyes térségeiben drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent a tanulmányozott időszakot illetően - idézte Lorenzet a EurekAlert tudományos hírportál.

A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka mutatta ki, hogy az időjárás melegszik.


Forrás: MTI
MTI 2019. augusztus 29., csütörtök 19:14

Kulcsszavak

globális klímaváltozás, környezetszennyezés, klímaváltozás

Kapcsolódó anyagok

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább