TARTALOM

 VISSZA

 


Árnyak leánya


Árnyak leánya

| |
 


Az írónőt hazánkban kevesen ismerik, holott irodalmi Nobel-díjas. 1966-ban kapta Samuel Josef Agnonnal megosztva kapta az elismerést az Izrael sorsát ábrázoló műveiért.
Berlinben született asszimilálódott, igen művelt nagypolgári zsidó családban. Selma Lagerlöföt, a híres svéd írónőt választotta mentorának, hogy levelezést kezdeményezett, korai zsengéit, romantikus verseit és mesejátékait is neki ajánlotta fel. Nelly Sachs egyke gyermekként s beteges alkata miatt is sok figyelmet kapott szüleitől, s igen visszahúzódó életet élt. Az 1920-as évek vége felé már több berlini lapban publikált, s folyóiratok közölték verseit, melyeket a kritika is kedvezően fogadott.

Élete során mindössze egy titokzatos érzelmi kapcsolat bukkan fel, a névtelen vőlegény kilétét homály fedi, egyik versében említi, hogy az illető tragikus módon koncentrációs táborban hunyt el. 1940-ben a hitlerizmus elől Svédországba menekült. A hosszú szervezés dacára Nelly Sachs és az anyja szinte az utolsó pillanatban menekültek meg csupán, hiszen mialatt a Stockholm felé tartó repülőgépre szálltak fel, már megérkezett a behívóparancs a lágerbe szállításra.

Árnyak kórusa

Mi árnyak, ó mi árnyak!
Hóhérok árnyai
rémtetteitek porához szegődtünk --
áldozatok árnyai
véretek drámáját rajzoltuk egy falra.
Ó mi tehetetlen gyászpalást pillangók
összefogva egy csillagon, mely nyugodtan ég tovább
amikor poklokban kell járnunk a táncot.
Bábjátékosaink már egyebet sem tudnak, csak a halált.

Aranydajka, ki bennünket emtetsz
ily kétségbeesésre,
fordítsd el ó nap arcodat
hogy mi is elsüllyedjünk -
vagy tükröztesd velünk egy kisgyerek ujjongva
fölemelt ujját
és könnyű boldogságát egy szitakötőnek
a kútkáva fölött.
Vas István

Svédországban Nelly Sachs idős anyja mellett mosónőként dolgozott. Költészete a háború alatt új utakra tért, megkeményedett. 1943-44-ben keletkezett versei, amelyek A halál lakásaiban című kötetben láttak napvilágot, a halál és pusztulás vidékét idézik fel.
A 1940-es években jelenik meg két drámája, az Eli és az Abram im Salz.
Az 1950-es évek elején, anyja halála után kezdett levelezni a költő Paul Celannal, akivel később Párizsban személyesen is megismerkedett. 1953-ban megkapta a svéd állampolgárságot. Majd lassan a német nyelvterületen is megismerték nevét és munkásságát.

Sokat küzdött pszichés gyengeségeivel, majd három évet töltött idegszanatóriumban is.
1966. december 10-én, 75. születésnapján kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.
1970. május 12-én hunyt el Stockholmban.

NZS
2014. 12.10



Kapcsolódó anyagok

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Árnyak leánya