TARTALOM

 VISSZA

 


Megmenteni Heltai Jenőt


Megmenteni Heltai Jenőt

| |
 

Lengyel származású felvidéki nemesi család gyermekeként született Kassán. Családneve lengyelül Szlachta (nemesség), ezért több írásmódja is előfordul, magyarosan Slachtának, németesen Schlactának írják, ő maga a későbbiekben álnévként is a Nemes nevet választotta.

1903-ban Kassán tanítói, 1906-ban Kalocsán német-francia szakos polgári iskolai tanári képesítést szerzett. 1906-1907-ben az Orsolya-rend győri polgári iskolájában, majd Budapesten, a II. kerületi tanítónőképzőben tanított. Farkas Edit, az első magyar női szerzetes kongregáció, a Szociális Missziótársulat megalapítója révénkapcsolódott be a munkásnők védelmében végzett szociális munkába. 1908-ban abbahagyta a tanítást, és az Országos Katolikus Nővédő Egyesület támogatásával Berlinben „munkásnőtitkári" tanfolyamot végzett. Visszatérve, 1908 novemberében az elsők között lépett be a Szociális Missziótársulatba.

Miután felismerte, hogy a szociális problémákon csak jól szervezett szociálpolitikával lehet segíteni, bekapcsolódott a közéletbe is. 1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915 márciusától A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap Magyar Nő címmel, A keresztény feminizmus lapja alcímmel jelent meg, hasábjain a lapszerkesztő cikkek sorozatát publikálta. 1918 elején belépett a Keresztény Szocialista Pártba, 1918. október 28-án megalapította saját pártját, a később csak mozgalomként elismert Keresztény Női Tábort. A missziótársulattal még ebben az évben benyújtották a női választójogra vonatkozó elképzeléseiket.

1920-ban a kormányra került Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben a főváros I. kerületében tartott pótválasztáson képviselői mandátumot szerzett. Magyarország legelső parlamenti képviselőnője megtörte a honatyák parlamenti egyeduralmát, és felszólalásaival többször is vihart kavart körükben.
Mandátuma lejártakor, 1922-ben Farkas Edit megtiltotta, hogy újból induljon a választásokon, majd társulatából is kizárta. Válaszul 1923 májusában megalapította saját rendjét, a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek - kis megszakítással - 1963-ig főnöknője volt.

Az alapítás utáni évek az öltözetük alapján szürke nővéreknek nevezett közösség megszervezésével teltek, az alapító két éven át Észak-Amerikában népszerűsítette rendjét, és gyűjtötte az adományokat.

1933-ban a munkásnők számára megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937-ben megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociálismunkás-oktató intézetet. A 30-as évek második felétől nyíltan fellépett a nemzetiszocializmus ellen, ún. világnézeti kurzusokat tartott, hogy a keresztény értékrend terjesztésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. A második világháború idején kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett, 1943-ban a szlovákiai zsidók deportálásának megkezdésekor egyenesen a Vatikánba utazott, hogy XII. Pius pápát rábírja a cselekvésre. Magyarország német megszállása után több ezer embert bújtatott a rend házaiban, köztük Heltai Jenőt, Márkus Emíliát, Radnóti feleségét, Gyarmati Fannit, továbbá Rusznyák Istvánt, az MTA későbbi elnökét.

A háború után, 1945-ben pártonkívüli jelöltként ismét nemzetgyűlési képviselőnek választották, a 409 fős parlamentben másodmagával alkotta az ellenzéket. A királyság mint államforma megszüntetését csak népszavazás révén tartotta törvényesnek, ezért 1946. február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. 1947-ben a Keresztény Női Tábor programjával jutott be az Országgyűlésbe, ahol antikommunista nézeteivel hamarosan ellehetetlenült. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. A törvény elfogadását ünneplő Himnusz éneklésekor tiltakozása jeléül ülve maradt. Emiatt mentelmi jogát megvonták, és kétszer hat hónapra kizárták a parlamentből.
1949 júniusában a letartóztatás elől elmenekült, az Egyesült Államokban telepedett le, ahol időnként hallatta hangját a Szabad Európa Rádióban, próbált segíteni az 56-os menekülteknek.

1974. január 6-án a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el Buffalóban. Sírja a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában van. 1985-ben Izrael a Világ Igazainak sorába emelte, 1995-ben a Magyar Köztársaság Bátorságért érdemjelével tüntették ki. 2010-ben róla nevezték el a budai alsó rakpart Árpád híd és Margit híd közötti szakaszát.

NZS

Forrás: MTI
2014. 09.10



Kapcsolódó anyagok

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - három külföldi irányelv

Hematológiai betegek kezelése a COV-19 járvány idején

Nemzetközi tapasztalatok a COVID-19 kezelésében

Harcoljunk együtt a CoVID-19 ellen! CoVID-19 live discussion webcast series

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Megmenteni Heltai Jenőt