TARTALOM

 VISSZA

 


A reneszánsz csillaga


A reneszánsz csillaga

| |
 

Albrecht Dürer az egyik legnagyobb művészek egyike volt, egy személyben alkotó és elméleti szakember is, a német reneszánsz csillaga. Nürnbergben született, 1471. május 21-én. Festőként, grafikusként és könyvkiadóként műveinek esszenciáját oltárképei, vallásos témájú festményei mutatják, ám mindeközben számos önarcképet rézkarcot, portrét és könyvillusztrációt is készített.

Magyar származását ő maga írta meg autobiográfája elején, az általa említett származási hely: „Eytas” község, valójában a törökök által elpusztított Ajtós nevű helység volt, mely Gyula mellett feküdt. Nem véletlenül nevezet magát alkalmasint Thürer-nek, azaz Ajtósinak.
A késő gótika gyakorolt rá jelentős hatást, ennek nyomait láthatjuk Apokalipszis sorozatán is. Más műfajok terén is jelentős alkotó volt, a rézmetszés magasiskoláját nyújtotta: mesterségbeli tudásával képei szinte festői élményt nyújtanak árnyékolástechnikája révén. Több mint száz rézmetszetét ismerjük.

Albrecht Dürer egyike azon kevés művészeknek, akik legalább annyira híresek rajzai és karcai, mint festményeik révén. Ismert metszetei, mint “A lovag és a halál“, “Melankólia“, “Szt. Jeromos szobájában”, “Az Apokalipszis négy lovasa” legalább annyi reprodukcióban forognak közkézen, mint akármelyik mester festményei.
Dürer fölmenőihez hasonlóan az ötvösmesterséget tanulta ki apja irányítása mellett. Ahogy írja hitvallásban: az élők képmásának megörökítése ás Krisztus életének formába öntés lebegett szemei előtt.

A kor szokásainak megfelelően az ifjú vándorútra kelt, hogy tapasztalatokat, pártfogókat leljen. 1490-ben indult vándorútra, Kollmar, Nürnberg, Bázel majd Velence az úti cél. Inaséveiben mestereket keresett magának, s neves könyvkiadók bízták meg különböző alkotások illusztrálásával. Első metszetei Szent János jelenései volt, páratlan szorgalommal és odaadással, természettanulmány alapján készített metszetek születtek keze alatt 1497-ben. Az idő múlásával a technikai tökéletesség mellett kibontakozik különleges emberi mélysége és problémaérzékenysége is műveiben.
Ezzel együtt német területen szinte ő az egyetlen képzőművész, aki a művészeti ág szabályszerűségeit kutatja, s írásokkal jelentkezik e téren. elméleti és tudományos, művészetelméleti munkásságát itáliai utazása és humanista műveltségű patrícius barátja, Willibald Pirckheimer ösztönözte.
Második itáliai látogatásakor már a kor nagyhatású művésze, akinek a reneszánsz formanyelv nyújtotta számtalan lehetőség a kisujjában van. Befolyásos pártfogóra lel Miksa császár személyében, és Luther munkássága is megérinti.
Ám a ragyogó pályát betegség töri ketté. Ahogy Ralph H. Major: A végzet katonái c. könyvében olvasható:

"Nyolc éven keresztül szenvedett a hidegrázástól és a láztól és semmi gyógymód nem segített. Arca csonttá soványodott, válla meghajolt, arcszíne szürke lett és úgy lefogyott, hogy hosszú haját, nagy büszkeségét, le kellett vágatnia. Művészi munkáját nem tudta folytatni. A halál után vágyódott, mint a szenvedéseitől való megváltás után. Halála hirtelenül következett be 1528-ban és Dürer megtért apáihoz. Malária volt halálának oka, de a betegség többet is elvett tőle életénél – elragadta tőle művészi álmainak beteljesülését.

Alkotó korszakának csúcsán sújtotta a kór, s ha tovább élhetett és dolgozhatott volna, ez bizonyára nem maradt volna hatás nélkül a művészet történetére. Albrecht Dürer orvosai nem tudtak a betegség ellen semmit sem tenni – abban a korban egyik orvos sem. Száz évvel később az Újvilág ajándékozta meg a malária gyógyszerével a világot – sőt nem csupán gyógyszerével, hanem kigyógyításával is.”

Halálakor Európa-szerte híres művész, és Willibald Pirckheimer helyezteti sírjára a táblát: „Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.”


NZS
2014. 05.21.


Kapcsolódó anyagok

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A COVID-19 kezelésére vonatkozó pulmonológiai konszenzus dokumentum

Járványkrízis: információs és segélyvonal SM betegeknek

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


A reneszánsz csillaga