TARTALOM

 VISSZA

 


A püspök rejtélyes jóslatai


A püspök rejtélyes jóslatai

| |
 

Most, hogy küszöbön áll a pápaválasztás, a döntést megelőző fontolgatás sokféle szempontja közül az sem utolsó, hogy hogyan hívják majd a következő szentatyát.

Malakiás a 12. században élt, s az írországi Armagh püspöke volt. A püspök jövendölése szerint XVI. Benedek regnálása után már csak egy pápa lesz. Az utolsó római püspök idején – így szól a jóslat –, eljön majd az apokalipszis. Malakiás jövendölése 112 pápáról állít különböző dolgokat.

Az orákulumszerű pápákra vonatkozó jövendölések, rejtélyes latin frázisok I. Celestin (1143-44) pápától kezdve a világ végéig világítanak be látnoki erővel.
A jóslatok az 1595-ben kiadott kétkötetes műben jelentek meg elsőként, mely a bencések híres tagjairól szólt, címe: „Lignum vitae, ornamentum et decus ecclesiae”.
Szent Malakiás jóslatáról szóló fejezet címe: „Prophetia S. Malachiae archiepiscopi de summis pontificibus”.
E rövid mondások lényegében rövid jellemzések, jellegzetességek, metaforák, melyek a pápa származására, nevére, családi címerére vagy a egy-egy kiemelkedő eseményre utalnak meglehetősen homályos módon, s így sokszor csak utólag értelmezhetőek.
A mai napig folynak viták a szerzőségéről, meglehet, nem is Malakiástól származnak azok, fölmerült a gyanú, hogy talán olyasvalaki írhatta őket, aki az első megjelenése körüli időkben élt, habár a jóslat sok későbbi pápáról is meglepően pontos leírást ad.

1139-ben II. Ince pápa Rómába hívta Malakiást, hogy számoljon be az eljövendő pápákról szóló rejtélyes kijelentéseiről, majd az írást a pápai levéltárban helyezték. Itt pihent egészen 1590-ig, mikoris egy a bencés felfedezte, majd évek múltán kiadatta.

Hány pápa volt?

A történészek máig vitáznak azon, hogy az elmúlt közel kétezer évben hányan követték egymást Szent Péter székében. Az Annuario Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud. Egyes listák 263, mások 265 pápáról szólnak.

A jóslatban szereplő utolsó három bejegyzés így hangzik:
II. János Pál pápa (1978-2005): „De labore solis”

XVI. Benedek pápa (2005-től): „Gloria olivae”

Ezután így végződik a jóslat: „IN PERSECUTIONE EXTREMA S.R. ECCLESIAE SEBEDIT PETRUS ROMANUS, QUI PASCET OVES IN MULTIS TRIBULATIONIBUS, QUIBUS TRANSACTIS CIVITAS SEPTICOLLIS DIRUETUR ET JUDEX TREMENDUS JUDICAVIT POPULUM SUUM. FINIS” –
vagyis: „Az Anyaszentegyház utolsó üldözése idején Péter, a római fog uralkodni. A juhokat sok szorongattatás közepette fogja legeltetni. Ezután a Hétdomb-várost elpusztítják, és a rettenetes Bíró megítéli a népét. Vége.”

A jóslatban az 1978 és 2005 között regnáló II. János Pál pápát a „de labore solis” szavakkal jellemzett, és a pápa napfogyatkozáskor, 1920. május 18-án született.
XVI. Benedeket az utolsó előtti pápának írja le, s az „Gloria Olivae”, vagyis „Az olajfa dicsősége” mondattal illusztrálta.
Érdekes, hogy 2011 őszén dokumentáltan Benedek pápa Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől olajfát kapott a zsidó állammal való jó kapcsolat jegyében.

Számok a pápaságról

Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel. A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá. A második évezred 124 pápája közül csak 5-öt kanonizáltak.

A lista utolsó hosszabb állítása tehát a „Petrus Romanus”, azaz a „Péter, a római”, akinek regnálása alatt fog bekövetkezni az apokalipszis, amely az Örök Város pusztulásával veszi majd kezdetét.
A Péter nevet (ki Jézus Krisztus 12 apostolának egyike volt, Szent Péter, kit Jézus az egyház alapjának, illetve kősziklájának nevezett), eddig egyetlen pápa sem vette fel, és most, már csak babonaságból sem fogja felvenni senki

NZS.

Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A püspök rejtélyes jóslatai