TARTALOM

 VISSZA

 


A püspök rejtélyes jóslatai


A püspök rejtélyes jóslatai

| |
 

Most, hogy küszöbön áll a pápaválasztás, a döntést megelőző fontolgatás sokféle szempontja közül az sem utolsó, hogy hogyan hívják majd a következő szentatyát.

Malakiás a 12. században élt, s az írországi Armagh püspöke volt. A püspök jövendölése szerint XVI. Benedek regnálása után már csak egy pápa lesz. Az utolsó római püspök idején – így szól a jóslat –, eljön majd az apokalipszis. Malakiás jövendölése 112 pápáról állít különböző dolgokat.

Az orákulumszerű pápákra vonatkozó jövendölések, rejtélyes latin frázisok I. Celestin (1143-44) pápától kezdve a világ végéig világítanak be látnoki erővel.
A jóslatok az 1595-ben kiadott kétkötetes műben jelentek meg elsőként, mely a bencések híres tagjairól szólt, címe: „Lignum vitae, ornamentum et decus ecclesiae”.
Szent Malakiás jóslatáról szóló fejezet címe: „Prophetia S. Malachiae archiepiscopi de summis pontificibus”.
E rövid mondások lényegében rövid jellemzések, jellegzetességek, metaforák, melyek a pápa származására, nevére, családi címerére vagy a egy-egy kiemelkedő eseményre utalnak meglehetősen homályos módon, s így sokszor csak utólag értelmezhetőek.
A mai napig folynak viták a szerzőségéről, meglehet, nem is Malakiástól származnak azok, fölmerült a gyanú, hogy talán olyasvalaki írhatta őket, aki az első megjelenése körüli időkben élt, habár a jóslat sok későbbi pápáról is meglepően pontos leírást ad.

1139-ben II. Ince pápa Rómába hívta Malakiást, hogy számoljon be az eljövendő pápákról szóló rejtélyes kijelentéseiről, majd az írást a pápai levéltárban helyezték. Itt pihent egészen 1590-ig, mikoris egy a bencés felfedezte, majd évek múltán kiadatta.

Hány pápa volt?

A történészek máig vitáznak azon, hogy az elmúlt közel kétezer évben hányan követték egymást Szent Péter székében. Az Annuario Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud. Egyes listák 263, mások 265 pápáról szólnak.

A jóslatban szereplő utolsó három bejegyzés így hangzik:
II. János Pál pápa (1978-2005): „De labore solis”

XVI. Benedek pápa (2005-től): „Gloria olivae”

Ezután így végződik a jóslat: „IN PERSECUTIONE EXTREMA S.R. ECCLESIAE SEBEDIT PETRUS ROMANUS, QUI PASCET OVES IN MULTIS TRIBULATIONIBUS, QUIBUS TRANSACTIS CIVITAS SEPTICOLLIS DIRUETUR ET JUDEX TREMENDUS JUDICAVIT POPULUM SUUM. FINIS” –
vagyis: „Az Anyaszentegyház utolsó üldözése idején Péter, a római fog uralkodni. A juhokat sok szorongattatás közepette fogja legeltetni. Ezután a Hétdomb-várost elpusztítják, és a rettenetes Bíró megítéli a népét. Vége.”

A jóslatban az 1978 és 2005 között regnáló II. János Pál pápát a „de labore solis” szavakkal jellemzett, és a pápa napfogyatkozáskor, 1920. május 18-án született.
XVI. Benedeket az utolsó előtti pápának írja le, s az „Gloria Olivae”, vagyis „Az olajfa dicsősége” mondattal illusztrálta.
Érdekes, hogy 2011 őszén dokumentáltan Benedek pápa Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől olajfát kapott a zsidó állammal való jó kapcsolat jegyében.

Számok a pápaságról

Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel. A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá. A második évezred 124 pápája közül csak 5-öt kanonizáltak.

A lista utolsó hosszabb állítása tehát a „Petrus Romanus”, azaz a „Péter, a római”, akinek regnálása alatt fog bekövetkezni az apokalipszis, amely az Örök Város pusztulásával veszi majd kezdetét.
A Péter nevet (ki Jézus Krisztus 12 apostolának egyike volt, Szent Péter, kit Jézus az egyház alapjának, illetve kősziklájának nevezett), eddig egyetlen pápa sem vette fel, és most, már csak babonaságból sem fogja felvenni senki

NZS.

Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


A püspök rejtélyes jóslatai