TARTALOM

 VISSZA

 


A püspök rejtélyes jóslatai


A püspök rejtélyes jóslatai

| |
 

Most, hogy küszöbön áll a pápaválasztás, a döntést megelőző fontolgatás sokféle szempontja közül az sem utolsó, hogy hogyan hívják majd a következő szentatyát.

Malakiás a 12. században élt, s az írországi Armagh püspöke volt. A püspök jövendölése szerint XVI. Benedek regnálása után már csak egy pápa lesz. Az utolsó római püspök idején – így szól a jóslat –, eljön majd az apokalipszis. Malakiás jövendölése 112 pápáról állít különböző dolgokat.

Az orákulumszerű pápákra vonatkozó jövendölések, rejtélyes latin frázisok I. Celestin (1143-44) pápától kezdve a világ végéig világítanak be látnoki erővel.
A jóslatok az 1595-ben kiadott kétkötetes műben jelentek meg elsőként, mely a bencések híres tagjairól szólt, címe: „Lignum vitae, ornamentum et decus ecclesiae”.
Szent Malakiás jóslatáról szóló fejezet címe: „Prophetia S. Malachiae archiepiscopi de summis pontificibus”.
E rövid mondások lényegében rövid jellemzések, jellegzetességek, metaforák, melyek a pápa származására, nevére, családi címerére vagy a egy-egy kiemelkedő eseményre utalnak meglehetősen homályos módon, s így sokszor csak utólag értelmezhetőek.
A mai napig folynak viták a szerzőségéről, meglehet, nem is Malakiástól származnak azok, fölmerült a gyanú, hogy talán olyasvalaki írhatta őket, aki az első megjelenése körüli időkben élt, habár a jóslat sok későbbi pápáról is meglepően pontos leírást ad.

1139-ben II. Ince pápa Rómába hívta Malakiást, hogy számoljon be az eljövendő pápákról szóló rejtélyes kijelentéseiről, majd az írást a pápai levéltárban helyezték. Itt pihent egészen 1590-ig, mikoris egy a bencés felfedezte, majd évek múltán kiadatta.

Hány pápa volt?

A történészek máig vitáznak azon, hogy az elmúlt közel kétezer évben hányan követték egymást Szent Péter székében. Az Annuario Pontificio pápai évkönyv 264 pápáról tud. Egyes listák 263, mások 265 pápáról szólnak.

A jóslatban szereplő utolsó három bejegyzés így hangzik:
II. János Pál pápa (1978-2005): „De labore solis”

XVI. Benedek pápa (2005-től): „Gloria olivae”

Ezután így végződik a jóslat: „IN PERSECUTIONE EXTREMA S.R. ECCLESIAE SEBEDIT PETRUS ROMANUS, QUI PASCET OVES IN MULTIS TRIBULATIONIBUS, QUIBUS TRANSACTIS CIVITAS SEPTICOLLIS DIRUETUR ET JUDEX TREMENDUS JUDICAVIT POPULUM SUUM. FINIS” –
vagyis: „Az Anyaszentegyház utolsó üldözése idején Péter, a római fog uralkodni. A juhokat sok szorongattatás közepette fogja legeltetni. Ezután a Hétdomb-várost elpusztítják, és a rettenetes Bíró megítéli a népét. Vége.”

A jóslatban az 1978 és 2005 között regnáló II. János Pál pápát a „de labore solis” szavakkal jellemzett, és a pápa napfogyatkozáskor, 1920. május 18-án született.
XVI. Benedeket az utolsó előtti pápának írja le, s az „Gloria Olivae”, vagyis „Az olajfa dicsősége” mondattal illusztrálta.
Érdekes, hogy 2011 őszén dokumentáltan Benedek pápa Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől olajfát kapott a zsidó állammal való jó kapcsolat jegyében.

Számok a pápaságról

Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel. A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt. Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá. A második évezred 124 pápája közül csak 5-öt kanonizáltak.

A lista utolsó hosszabb állítása tehát a „Petrus Romanus”, azaz a „Péter, a római”, akinek regnálása alatt fog bekövetkezni az apokalipszis, amely az Örök Város pusztulásával veszi majd kezdetét.
A Péter nevet (ki Jézus Krisztus 12 apostolának egyike volt, Szent Péter, kit Jézus az egyház alapjának, illetve kősziklájának nevezett), eddig egyetlen pápa sem vette fel, és most, már csak babonaságból sem fogja felvenni senki

NZS.

Kapcsolódó anyagok

Filmet varázsolni az életből

A nyári forróság vonzza a kórokozókat

Szeniortorna - Idősebbek is elkezdhetik

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Robotoké a jövő a szívsebészetben is

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


A püspök rejtélyes jóslatai