TARTALOM

 VISSZA

 


A Legyek Ura mint átirat


A Legyek Ura mint átirat

| |
 

Golding munkássága, gondolatisága a misztériumjátékokéhoz hasonlítható: a jó és a gonosz ádáz küzdelmét jeleníti meg könyveiben.
Költői stílusával ő az angol széppróza megújítója. Leghíresebb műve, a Legyek Ura (angolul: Lord of the Flies) 1954-ben jelent meg, magyarul Déry Tibor fordításában1963-ban jelent meg először.

A könyvből Peter Brook rendezett világsikerű filmet. 1953-ban, háborús hisztéria hangulatában készült, amikor a világ valóban közel állt a harmadik világháborúhoz, egy esetleges atomháborúhoz.

A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.
A Legyek Urának cselekménye felfogható úgy is, mint az emberiség történetének megismétlése, kicsinyített mása, a paradicsomi állapottól, a felfedezések és honfoglalások korától a civilizáció kiépülésén át a pusztulás, a civilizáció lerombolásának koráig. A regény a huszadik század történetének átirataként is olvasható.

Goldin emberi nagyságának, erkölcsi tisztaságának kikovácsolója a hogy meghatározó élmény, a második világháború volt. A Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország leghatalmasabb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként vett részt, valamint egy tengeri akcióban. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz.

Golding a továbbiakban gyors egymásutánban jelentette meg regényeit, melyeknek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották.

Könyvei: az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, melyben az irodalmi életet jeleníti meg nagy öniróniával.
1983-ban kapta regényeiért a Nobel-díjat, melyekben a mítosz és valóság küzd az erkölcsi létezésért az emberi lét alapjaiba ékelődve.
Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.

NZS

Kapcsolódó anyagok

Időskori zavartság: mindennapos és általánosan elnézett szindróma

Dementiák farmakoterápiája

A dementia korai felismerése a családorvosi gyakorlatban

Nyolc kérdés és válasz az időskori szorongásról a háziorvosi gyakorlatban

Biológiai ritmusok korfüggő változásai, avagy az időskor kronobiológiája

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

O tempora, o mores!

Steven Pinker Az erőszak alkonya című könyve nemzetközileg is jelentős hozzájárulás a globalizálódó világ civilizációjának megértéséhez. Magyar nyelvű megjelenése azt ígéri, hogy nálunk is többen éreznek hajlandóságot egy effajta átfogó értelmezéshez.

Tovább


Ha gyógyítani akarunk, akkor hallgassunk a megérzéseinkre is!

„Vidéki orvosként ilyen díjat kapni, óriási elismerés. Igaz: nekem a legfőbb kitüntetés a beteg, a hozzátartozó mosolya”— vallja az Év Onkológusának választott dr. Bánhegyi Róbert János, a Békés Megyei Központi Kórház Onkológiai Centrumának osztályvezető-helyettes főorvosa, aki két fontos dolgot tart mindig szem előtt: a beteget, a daganatos betegséget mindig holisztikusan kell megközelíteni és tudni kell örülni az apró sikereknek is. A fiatal orvos csaknem háromezer szavazattal lett a legelismertebb doktor, ami rekord a díj történetében. Pedig, ahogy ő mondja: vidékről mindig sokkal nehezebb az érvényesülés.

Tovább


Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

Tovább


Frida Kahlo a Magyar Nemzeti Galériában

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltört...A budapesti kiállítás kapcsán dr. Bellák Gábor művészettörténészt kérdeztük.

Tovább


A Legyek Ura mint átirat