hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kis vérkör felfedezője



| |
 

"Lassú tűzre” ítélték inkvizítorai, és ezért jó sok zöld gally került alá. Visszavonhatta volna tanait, ám ő valóban hitt abban, amit kiolvasni vélt a Bibliából.

Michael Servetusra, vagyis Szervét Mihályra, a Szentháromság-tagadó spanyol orvosra úgy tekint az utókor, mint a haladás és szabadság mártírjára. E kép hazai kialakulásában Ady Endrének is szerepe van, aki publicisztikájában kiemelte a tudós jelentőségét. Az orvostudomány pedig úgy tartja számon, mint az újkori gondolkodás egyik nagy alakját, aki elsőként adja egyik művében a kis vérkör leírását.

Sütő András a Csillag a máglyán című darabjával 1975-ben újra értelmezte, és modern dimenzóba helyezte Szervét és Kálvin konfliktusát.
Szervét teológus, az orvostudományok, a matematika és jogtudományok jeles képviselője volt, a Szentháromság tanát tagadó teológiájának követői Erdélyben az unitáriusok.
E kérdéskör szellemtörténeti előzményének Erasmus mellett a spanyol úgynevezett megvilágosultak mozgalma tekinthető. A spirituális mozgalom a 16. század elején alakult ki, és a ferencesek törekvéseivel, valamint a misztika bizonyos ágazataival állt rokonságban. Mindennek lényegi tanítása a belső hitélet és megvilágosodás szükségességét helyezte előtérbe a vallás formális elemeivel szemben.

A revelatív élmények és Isten megnyilvánulásainak közvetlen megtapasztalása víziók révén – a hívő személy belső megtisztulása lebegett célként a szemük előtt, a mozgalom általában nem foglalkozott az intézményesüléssel. Ennek ellenére az inkvizíció e sejteket roppant veszélyesnek tartotta, és felszámolásukra törekedett.

Szervét egyik legfontosabb könyvét húsz évesen adta ki. A szentháromságról írott dialógusok két könyve, 1532-ben, Hagenauban jelent meg. Ebben fejti ki tanait, melyekben erős kritika alá vonja a kialakult protestáns emberképet. Az ő világában Krisztussal egy szeretet által vezérelt cselekedetek meghatározta földi lét tárul fel, s a szabad akarat és az evangéliumok országának jelentőségét hangsúlyozza. „Krisztus törvénye a szív törvénye.

Ez a törvény nem igényel külső írást. Még ha az apostolok és az evangélisták semmit sem írtak volna, de mert tudatosították, hogy Krisztus ismerete és a benne való hit bennünk van, Krisztusnak ez az új törvénye megmarad belső tintával írva Isten lelkének hatása által, amely rávéste ezt a törvényt a szív tábláira.”

Tanait a szentháromság tagadása miatt reformátusok és katolikusok egyaránt eretnekségnek tartották, maga Erasmus is, akit pedig szellemi atyjának vélt, nyilvánosan elutasította, és műveit betiltották. Ezek után visszatért Párizsba, és itt előbb orvostudományt tanult, majd a vienne-i érsek, Pierre Palmier személyi orvosa lett. Több orvosi és gyógyszertudományi kérdéssel foglalkozó könyvet is kiadott, s a fiziológia úttörőjeként írta be magát a tudománytörténetbe.
Bár legfőbb szenvedélye a teológia, s nem a tudomány volt, kíváncsisága sok mindenre kiterjedt. Például boncolással is foglalkozott, hogy a test titkainak utána járjon. Megfigyeléseit A kereszténység helyreállítása c. művében elemezte. Természettudományos felfedezése a kis vérkörről voltaképpen példázat arról, miként működik Isten Lelke az emberi lélekben. Az egyik angol tudománytörténész írta: „Valószínű, hogy ha Szervét kevésbé teológiai érdeklődésű, vagy ha Kálvin kevésbé fanatikus, a kis vérkör és a vele járó fejlődés a fiziológiában egy fél századdal korábban jelentkezett volna.” Többek között egy értekezést is közzétett a szirupokról, és a gyógyszertan és vitaminok alkalmazásának úttörőjévé tette az ebben tükröződő higgadt orvosi szemlélet megnyilvánulása.

A kereszténység visszaállítása című művében (1540) nézetei végső formát nyernek. Teológiájának lényege, hogy Isten megismerhetetlen, csak amennyit ő kinyilatkoztat lényéről, annyit fogadhat be az ember. Mindenben jelen lévő lényegét mint világelvet, Igeként (Logosz) és Lélekként nyilvánítja ki, s ilyen módon lép kapcsolatba teremtményeivel. Krisztus a logosz megtestesülése, de ő maga nem ősforma. Az ember Krisztus által részesülhet az isteni szubsztanciából is. „Senki sem lehet keresztény, aki nem tanítvány.”- mondta.

Halála, amit a genfi jeles reformátorok is kívánatosnak tartottak, sokakat megindított, s tán mégsem volt hiábavaló.
„Szervét halála fordulópontot jelentett a IV. század óta uralkodó ideológiában és gondolkodásban”, és „történelmi szemszögből nézve Szervét azért halt meg, hogy a lelkiismereti szabadság a modern társadalomban állampolgári joga lehessen az egyénnek” - összegezte az utókor a tanulságokat.

Fő munkájából csupán három példány maradt fenn, s ezekből kettő tűz által megperzselődött. elpusztítani gondolatait azért mégsem lehetett.

NZS
2014. 09. 22.


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A kis vérkör felfedezője