TARTALOM

 VISSZA

 


A kapitalizmus diszkrét bája


A kapitalizmus diszkrét bája

| |
 

Legnagyobb angol írónak is nevezett Daniel Defoe 1714 után, egy kalandokban bővelkedő életet lezárásaképpen csendesen és meghúzódva élt haláláig. Defoe kötöttáru-kereskedőből hosszú utazások után pamfletíró lett, részt vett a belpolitikai csatározásokban, felesége volt és hat gyermeke, egyik művéért még pellengérre is állították. Az írói pályával pedig ez idő tájt már önálló keresethez is lehetett jutni.

Amikor 1731. április 26-án, 62 évesen elhunyt, már jelentős irodalmi sikert mondhatott magáénak. A Robinson Crusoe, Defoe fő műve 1719 áprilisában jelent meg.

A regény cselekményéhez az inspirációt egy a valóságban is megtörtént esemény adta, nevezetesen egy angol matróz megmentése, aki megmentése előtt több mint négy évet töltött hajótöröttként egy csendes-óeáni szigeten.

Ez idő tájt pedig nagy kereslet mutatkozott a valós történetek iránt, a 18. század első felében az úti beszámolók, igaz történetek, naplók, önéletrajzok divatjának lehetünk szemtanúi. Megszületett a középosztály, és saját mindennapjairól, életéről, az élet apró tényeiről akart olvasni. Prózát, nem pedig költészetet.

Mint tudjuk, a regény egy olyan ember története, aki számos veszély, és megpróbáltatás után egyedül vetődik egy lakatlan szigetre. Defoe nem sok teret enged a romantikus érzelmeknek. Józan irányítását a dolgok felett, pragmatikus megközelítését minden problémának soha nem veszíti el a főhős: okos, szabványos és középosztálybeli minden személyes megnyilvánulása. Isten sem más, mint a Gondviselés, melynek működése során mindennek fölmérhető következménye van. A magány, elesettség, szenvedés és gonoszság felett itt győz a hit józan értelembe.

Tárgyilagos és józan a főhős minden morfondírozása önmaga felett. Ültet, ás, telepít, gondoskodik az ivóvízről, számolgatja a hordóit, berendezkedik a szigeten. A műben nincsenek kommentárok, az egész emberiség civilizációs gyarapodását érezhetjük a keresetlen egyszerűséggel kibontakozó történeten. A kegyetlen sors, a szenvedés, a kételyek mind csorbát szenvednek a törhetetlen józan észen. Egy bennszülött, Péntek személyében megkapja a társadalmi tagolódás élményét is, majd miután a civilizációs eredmények megváltoztatják, megtisztítják személyiségét is, világa szorgos kiépítése után, 28 év múltán megmenti egy hajó, és visszatérhet Angliába.

Vannak azonban más, kedvezőtlenebb megközelítések is, James Joyce szerint: „Ő a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.”

NZS


Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

Tovább


Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Tovább


Az élő város

Eberhard Straub könyve a városok történetét, az egymásra rakódott, és ugyanakkor dinamikusan változó legfontosabb kultúraformáló tényezők mentén mutatja be. Miközben áttekintést ad az európai városok fejlődésének legfontosabb narratív kereteiről, felvázolja az életmódokat és széles ecsetvonásokkal azok társadalompolitikai kontextusát.

Tovább


A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Tovább


A kapitalizmus diszkrét bája