hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kapitalizmus diszkrét bája


A kapitalizmus diszkrét bája

| |
 

Legnagyobb angol írónak is nevezett Daniel Defoe 1714 után, egy kalandokban bővelkedő életet lezárásaképpen csendesen és meghúzódva élt haláláig. Defoe kötöttáru-kereskedőből hosszú utazások után pamfletíró lett, részt vett a belpolitikai csatározásokban, felesége volt és hat gyermeke, egyik művéért még pellengérre is állították. Az írói pályával pedig ez idő tájt már önálló keresethez is lehetett jutni.

Amikor 1731. április 26-án, 62 évesen elhunyt, már jelentős irodalmi sikert mondhatott magáénak. A Robinson Crusoe, Defoe fő műve 1719 áprilisában jelent meg.

A regény cselekményéhez az inspirációt egy a valóságban is megtörtént esemény adta, nevezetesen egy angol matróz megmentése, aki megmentése előtt több mint négy évet töltött hajótöröttként egy csendes-óeáni szigeten.

Ez idő tájt pedig nagy kereslet mutatkozott a valós történetek iránt, a 18. század első felében az úti beszámolók, igaz történetek, naplók, önéletrajzok divatjának lehetünk szemtanúi. Megszületett a középosztály, és saját mindennapjairól, életéről, az élet apró tényeiről akart olvasni. Prózát, nem pedig költészetet.

Mint tudjuk, a regény egy olyan ember története, aki számos veszély, és megpróbáltatás után egyedül vetődik egy lakatlan szigetre. Defoe nem sok teret enged a romantikus érzelmeknek. Józan irányítását a dolgok felett, pragmatikus megközelítését minden problémának soha nem veszíti el a főhős: okos, szabványos és középosztálybeli minden személyes megnyilvánulása. Isten sem más, mint a Gondviselés, melynek működése során mindennek fölmérhető következménye van. A magány, elesettség, szenvedés és gonoszság felett itt győz a hit józan értelembe.

Tárgyilagos és józan a főhős minden morfondírozása önmaga felett. Ültet, ás, telepít, gondoskodik az ivóvízről, számolgatja a hordóit, berendezkedik a szigeten. A műben nincsenek kommentárok, az egész emberiség civilizációs gyarapodását érezhetjük a keresetlen egyszerűséggel kibontakozó történeten. A kegyetlen sors, a szenvedés, a kételyek mind csorbát szenvednek a törhetetlen józan észen. Egy bennszülött, Péntek személyében megkapja a társadalmi tagolódás élményét is, majd miután a civilizációs eredmények megváltoztatják, megtisztítják személyiségét is, világa szorgos kiépítése után, 28 év múltán megmenti egy hajó, és visszatérhet Angliába.

Vannak azonban más, kedvezőtlenebb megközelítések is, James Joyce szerint: „Ő a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.”

NZS


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Tovább


Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A kapitalizmus diszkrét bája