130 éve, 1872. szeptember 23-án született Richter Gedeon a Mátra lábánál fekvő kis faluban, Ecséden. Szüleinek elvesztése után rokonoknál nevelkedett Gyöngyösön, gyógyszerészi oklevelét a budapesti Tudományegyetemen szerezte, de külföldön is tanult, sok tapasztalatot szerzett. A múlt század elején még általános volt, hogy a gyógyszereket a patikus készítette el. Az elsők között ismerte fel hazánkban, hogy ennek az ideje lejár, a jövő a nagyüzemi gyógyszergyártásé. Ennek technikai megvalósítását, feltételeit tanulmányozta külföldön. Atyai örökségből vásárolta meg az Üllői és Márton utca sarkán lévő, ma is működő Sas patikát. Itt rendezte be első gyógyszervegyészeti laboratóriumát. A kutatás és a gyógyszerek előállítása is hamarosan kinőtte a kis patikát, ezért vásárolta meg 1906-ban Kőbányán a Cserkesz utcában azt a telket, amire felépítette gyógyszergyárát. A nagyüzemi gyógyszergyártás szerepének felismerése mellett jelentős új terület, az organoterápiás szerek bevezetése is az ő nevéhez fűződik. Addig a gyógyszerek jórészt növényekből készültek. Richter Gedeon állati szervekből vont ki olyan hormonokat és más biológiailag aktív anyagokat, amelyeket fel tudtak használni az emberek gyógyításában. Az első ilyen készítmények közé tartozik az adrenalin, gyári nevén Tonogen Spurarenale Richter, amit még ma is gyártanak és használnak, bár hatóanyagát ma már szintetikusan állítják elő. Neki köszönhetjük az első pajzsmirigykivonatot és petefészekhormon-készítményt is. A gyára által előállított szintetikus szerek közül kiemelkedő jelentőségű a Hyperol nevű fertőtlenítő szer, ami bekerült az I. világháborúban a honvédség felszerelésébe. A Kalmopyrin is az ő találmánya. Szerintem nincs Magyarországon olyan felnőtt ember, aki ne vett volna már be belőle. Az I. világháborúig 24 gyógyszerszabadalmát jegyezték be, a II. világháború kitörésekor pedig már világszerte tíz leányvállalattal is rendelkezett. Csendes, visszahúzódó életet élt, a gyár nyereségét visszaforgatta a vállalkozásába, a gyár és az export fejlesztésébe. Bethlen István miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó 1929. január 5-én „a közgazdaság terén kifejtett érdemes tevékenységének elismeréséül” a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta Richternek. Gyógyszereit díjakkal és elismerésekkel jutalmazták nemzetközi vásárokon és kiállításokon is. A háború alatt számos értékes gyógyszeradománnyal segítette a betegek gyógyítását, és ezért több elismerésben részesült a Vöröskereszt és más nemzetközi karitatív szervezetek részéről. Aztán 1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől és kitiltották a saját gyárából a zsidótörvények alapján. Bizalmas munkatársai segítségével, otthonról tudta irányítani csak titokban a munkát. Míg aztán 1944 őszére a gyár tevékenysége teljesen megbénult. Richter Gedeonnak lehetősége lett volna Svájcba menekülni, de nem akarta itt hagyni a gyárat és a hazáját. Bízott abban, hogy tehetsége, tudása, munkája, jótéteményei, az ország fejlődésében szerzett elismert érdemei, a kormányzó elismerése megvédik őt. Súlyosan nagyot tévedett. A nyilasok 1944. december 30-án a Dunába lőtték. Dr. Lipták Judit eLitMed.hu 2012. 09. 21.