TARTALOM

 VISSZA

 


A hétköznapi gaztettek sora


A hétköznapi gaztettek sora

| |
 


A mai Odesszában már csak nyomokban lelhetők fel azok a helyek, melyeket Babel kalandos, ízes novelláiban megörökített. Eltűnt az a világ, ahol Benya Krik, más néven, a Király ügyködött.

Babel nem írt sokat, néhány kötetnyi önéletrajzi ihletésű novellát, melyek a gyerekkorából szívják életerejüket, és a polgárháborúban szerzett élményekből táplálkozó Lovashadsereget. Igazi műfaja a novella, a gyors skicc, méylen megbűvó áramlatokkal, drámai és viharos begyorsulással, groteszk elemekkel. Úgy hírlek, különösen sokat és aggályos precizitással dolgozott alkotásain. Műveiben fantasztikus helyzetekben találjuk a szereplőket, akik mesebeli furfanggal lesznek úrá a bizarr helyzeteken.

Iszaak Babel Odessza zsidónegyedében született és itt is nőtt fel egy kereskedő első gyermekeként. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett. Gyerekkorától írónak készült. Kereskedelmi tanulmányait félbeszakítva Pétervárott felkereste Gorkijt, aki pártfogásába vette és egyengette további pályafutását.

Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. Az író 1920-ban álnéven csatlakozott Bugyonnij Első Lovashadseregéhez, és a lengyelországi hadviselés alatt naplót vezetett, tolmácskodott, és mint írástudó a propagandamunkában tevékenykedett. A sereg összeomlása után tért vissza Odesszába.
1921 és 25 között írta meg legfontosabb novellát, melyeke ciklusokba rendezett. “De a lengyel is lőtt, szerelmes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek. Így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom?”

Irodalmi hírnevet szerzett írásaival, jelentős moszkvai lapok, például Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték novelláit. A Krasznaja nov-ban a Lovashadsereg-ciklus 19 darabja jelent meg. Az írások groteszk hangvétele, a brutalitások ábrázolása nagy port vert fel, sok hívet és még több ellenséget szerzett Babelnek.

Babel, mint oly sok független gondolkodású értelmiségi, szerencsétlen módon a sztálini hatalom figyelmének görcsöve alá került, 1934-től állandóan megfigyelték, s 1939. május 16-án pedig egy nagyszabású értelmiségellenes tisztogatás előkészületei részeként letartóztatták és elhurcolták. Neve ott szerepelt Berija halállistáján. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották Moszkvában.
„Bánkódom a méhek miatt. Az ellenséges hadseregek kiirtották őket. Volhíniában nincs többé méh.
Meggyaláztuk a kaptárakat. Kénnel kifüstöltük és puskaporral felrobbantottuk őket. A füstölgő rongyok szörnyű bűzt árasztottak a méhek szent köztársaságában. Haldoklás közben lassan repdestek és alig hallhatóan zsongtak. Kenyér híján karddal vetettük magunk a mézre. Volhíniában nincs többé méh. A hétköznapi gaztettek sora úgy szorongat szakadatlanul, mint egy súlyos szívbaj. Tegnap volt az első nagy mészárlás napja Brodi alatt.” (Babel: Lovashadsereg)


Kapcsolódó anyagok

Így készült a Mayo Clinic kórházainak hálózata a COVID-19-járványra

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

Koronavírus kisokos

USA: Tíz hét a görbe letöréséig?

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Tovább


Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Tovább


Filmet varázsolni az életből

A For Sama (Kislányomnak, Samának) valódi kordokumentum, amelyben testközelből szembesülhetünk egy háború börtönszerű csapdahelyzetével. Amikor egyik napról a másikra kell eldöntenünk, hogy maradunk, ahol vagyunk, vagy mindent feladunk, és új életet kezdünk - mindezt hihetetlen gyorsasággal, a halál veszélye pedig mindkettőnél fennáll. Hamza Al-Kateab egyike azon kevés orvosoknak, akik hivatásukhoz és esküjükhöz ragaszkodva még nem hagyták el háború sújtotta hazájukat, Szíriát, egy szebb jövő érdekében. Felesége, Waad Al-Kateab rendezőnő a saját szemszögéből követi nyomon életüket a szíriai civil háború idején. A lányuknak, Samának címzett dokumentumfilm az első a műfajban, amit négy kategóriában is jelöltek BAFTA-díjra, mostanra pedig egy Oscar-díj várományosa is. A For Sama (Kislányomnak, Samának) január 27. és február 2. között lesz látható a VI. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, ennek apropóján beszélgettünk Sós Ágnes dokumentumfilm-rendezővel. Tovább


A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


A hétköznapi gaztettek sora