TARTALOM

 VISSZA

 


A hétköznapi gaztettek sora


A hétköznapi gaztettek sora

| |
 


A mai Odesszában már csak nyomokban lelhetők fel azok a helyek, melyeket Babel kalandos, ízes novelláiban megörökített. Eltűnt az a világ, ahol Benya Krik, más néven, a Király ügyködött.

Babel nem írt sokat, néhány kötetnyi önéletrajzi ihletésű novellát, melyek a gyerekkorából szívják életerejüket, és a polgárháborúban szerzett élményekből táplálkozó Lovashadsereget. Igazi műfaja a novella, a gyors skicc, méylen megbűvó áramlatokkal, drámai és viharos begyorsulással, groteszk elemekkel. Úgy hírlek, különösen sokat és aggályos precizitással dolgozott alkotásain. Műveiben fantasztikus helyzetekben találjuk a szereplőket, akik mesebeli furfanggal lesznek úrá a bizarr helyzeteken.

Iszaak Babel Odessza zsidónegyedében született és itt is nőtt fel egy kereskedő első gyermekeként. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett. Gyerekkorától írónak készült. Kereskedelmi tanulmányait félbeszakítva Pétervárott felkereste Gorkijt, aki pártfogásába vette és egyengette további pályafutását.

Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszer-begyűjtő. Az író 1920-ban álnéven csatlakozott Bugyonnij Első Lovashadseregéhez, és a lengyelországi hadviselés alatt naplót vezetett, tolmácskodott, és mint írástudó a propagandamunkában tevékenykedett. A sereg összeomlása után tért vissza Odesszába.
1921 és 25 között írta meg legfontosabb novellát, melyeke ciklusokba rendezett. “De a lengyel is lőtt, szerelmes uram, mert ő az ellenforradalom. Maguk meg lőnek, mert maguk a forradalom. A forradalom pedig kellemes dolog. De a kellemesség nem szereti az árvákat a háznál. A jó dolgokat jó emberek csinálják. A forradalom a jó emberek jó dolga. De jó emberek nem ölnek. Így hát a forradalmat gonosz emberek csinálják. De a lengyelek szintén gonosz emberek. Vajon ki mondja meg Gedalinak, hogy hol a forradalom és hol az ellenforradalom?”

Irodalmi hírnevet szerzett írásaival, jelentős moszkvai lapok, például Majakovszkij folyóirata, a LEF közölték novelláit. A Krasznaja nov-ban a Lovashadsereg-ciklus 19 darabja jelent meg. Az írások groteszk hangvétele, a brutalitások ábrázolása nagy port vert fel, sok hívet és még több ellenséget szerzett Babelnek.

Babel, mint oly sok független gondolkodású értelmiségi, szerencsétlen módon a sztálini hatalom figyelmének görcsöve alá került, 1934-től állandóan megfigyelték, s 1939. május 16-án pedig egy nagyszabású értelmiségellenes tisztogatás előkészületei részeként letartóztatták és elhurcolták. Neve ott szerepelt Berija halállistáján. 1940. január 26-án a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének Katonai Kollégiuma golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet másnap hajnalban végrehajtották Moszkvában.
„Bánkódom a méhek miatt. Az ellenséges hadseregek kiirtották őket. Volhíniában nincs többé méh.
Meggyaláztuk a kaptárakat. Kénnel kifüstöltük és puskaporral felrobbantottuk őket. A füstölgő rongyok szörnyű bűzt árasztottak a méhek szent köztársaságában. Haldoklás közben lassan repdestek és alig hallhatóan zsongtak. Kenyér híján karddal vetettük magunk a mézre. Volhíniában nincs többé méh. A hétköznapi gaztettek sora úgy szorongat szakadatlanul, mint egy súlyos szívbaj. Tegnap volt az első nagy mészárlás napja Brodi alatt.” (Babel: Lovashadsereg)


Kapcsolódó anyagok

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Georg - Sotiris Bekas portréfilmje Lukácsról

Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Leletrendezés és betegtámogatás a laborom mobilapplikációval

A praxis Achilles-sarka: a betegtájékoztatás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Evolúciós folyamatok a mindennapokban

Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.

Tovább


Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Tovább


A hétköznapi gaztettek sora