TARTALOM

 VISSZA

 


A harmóniák legrejtettebb titkai


A harmóniák legrejtettebb titkai

| |
 

Így írt Pilinszky Bachról:„Örök és hipermodern egyszerre, vagy pontosabban: rá van a legnagyobb szükségünk.” (Új Ember 1963.)

Ősidők óta tudjuk, de mára klinikai pszichológiai kutatás tárgya lett, hogy a zene jelentős szerepet játszhat a gyógyulás folyamatában. Tudatosan csak a huszadik század közepén vált önálló eszközzé e téren, s ezzel együtt kutatás indult a célra leginkább alkalmasnak tűnő zeneszerző, zeneművek, stílusok után.

A zene az egészség és a spiritualitás fogalma egymással szorosan összefüggnek, és a zene összekötő kapocs lehet a tudatosság különböző szintjei között is.

A meditatív állapotok elérésében és a spirituális tapasztalatok terén jelentős utat járhat be a zenekedvelő személy. A magasabb tudatosság elérésében, a teljességélmény átélésében, az önismeret és képzelet, a személyiség integritásának fejlesztésében, a szorongásoldásban vagy a traumák feldolgozásában egyaránt jó szolgálatot tehet.
J.S.Bach zenéje már régóta segít abban, hogy hallgatói szembenézzenek ittlétük fájdalmasan brutális igazságaival, félelmeivel, és vigaszt nyerjenek egy biztosabb, magasabb szférából eredő harmóniából.

Ám meglepő módon Bach kompozícióinak hangvétele sem felelt meg az akkori könnyedebb, kellemesebb stílusnak.
A zenészdinasztiából származó művész mindenkori pénzkereső foglalkozásainak tett eleget zeneszerzőként. Arnsatdtban és Mühlhausenben orgonistaként foglalkoztatták, itt orgonaműveket szerzett. A kötheni udvari karmesteri működése során versenyművek és kamarazenei műveket alkotott. Pályája csúcsán, a lipcsei Tamás-templom karnagyaként komponálta örökbecsű, egyházi műveit és kantátáit, melyek az emberi kultúra gyöngyszemei.

„Bach gigászi szellemi erejének emléke” (Schubart) átsüt minden megnyilvánulásán. Zenepedagógusnak csakoly nagyszerű volt, mint orgonajátékosnak vagy komponistának.

„Ha volt valaha muzsikus, aki a legművészibben juttatta kifejezésre a harmóniák legrejtettebb titkait, az ugyancsak ő volt. Senki nem tudott ezekben a különben száraznak tűnő művészi alkotásokban oly sok eredeti és ötlettel teli gondolatot kifejezni, mint ő. Bármilyen nehéz zenei anyagot hallott, egy szempillantás alatt átlátott mindent, ami abban művészi, említésre méltó volt. Dallamai különösek voltak, de mindig különfélék, senki más műveihez nem hasonlíthatók, tele találékony ötletekkel. Jóllehet, komoly természete kiváltképp vonzotta a sokrétű, mély értelmű, komoly zenéhez, de ha szükség volt rá, különösen a játékban, könnyed és tréfás is tudott lenni. A többszólamú darabok kidolgozásában szerzett gyakorlat létrehozott egy olyan készséget, hogy a legnehezebb partitúrában is egy pillanat alatt át tudta tekinteni az összes egyidejűleg hangzó szólamot. Hallása olyan kifinomult volt, hogy többszólamú zenében is azonna1 felfedezte a legcsekélyebb hibát is. Dirigálás közben az előadás pontosságára fektette a legnagyobb súlyt, általában nagyon élénk tempókat vett, és a tempó tartásában szerfölött biztos volt.” – írta róla Schulz 1774-ben.

Bach 1750. július 28-án hunyt el, miután életében igencsak keveset játszották műveit, melyeket túl nehéznek és összetettnek véltek kortársai.

NZS

2014. 07.28.


Kapcsolódó anyagok

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

Hyperhomocysteinaemia fogamzó korú migrénes nőbetegek esetén

Lakossági stroke-szűrőnap Budapest XII. kerületében 2011-ben és 2016-ban. Mi változott és mi nem?

A dopaminagonisták jelentősége a Parkinson-kór kezelésében a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikák 15 éves gyakorlatában - keresztmetszeti vizsgálat

Az NKCC1 és KCC2 gének metilációs státusza refrakter temporalis epilepsziában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

Tovább


A modern kórháztervezés aktuális kérdései

A kórháztervezés kapcsán jogosan felmerülő kérdés; egy épület azon túl, hogy az alapvető funkciókat ellátja, milyen hatással lehet a felhasználókra? Sok kutatás foglalkozik a gyógyító építészet fogalmával; az architektúra milyen befolyással van a gyógyulás folyamatára, és mik azok a tervezési szempontok, amelyek hozzásegíthetnek a mielőbbi felépüléshez?

Tovább


Holnaplányok

Borgos Anna azonban teljesen új, és eddig a nemzetközi irodalomban is mellőzött szempontból mutatja be ezt az érdekfeszítő, tanulságos és tragikus történetet: mégpedig a pszichoanalízis budapesti iskolájához kapcsolódó nők szempontjából.

Tovább


A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.

Tovább


A harmóniák legrejtettebb titkai