TARTALOM

 VISSZA

 


A fájdalom apoteózisa


A fájdalom apoteózisa

| |
 

"Mindenki gondolhatja magáról, hogy bűnrészes, s gondolnia is kell, hiszen olyan kegyetlen dolgok vannak intézményeinkben és szokásainkban, hogy igazságosan senki sem érezheti felmentve magát a szétterjedt cinkosság vádja alól. Legalább a bűnös közöny vétkét biztosan elkövettük mindannyian."

Simone Weil hatása a „gyenge kapcsolatokéhoz” hasonló, ezek biztosítják egy hálózat stabilitását, gazdagságát, vagy a ritka jófajta mérgekéhez, csak ritkán nyúlunk hozzá, kis adagban, mégis megváltoztatják az életünket. De hasonlíthatnánk akár az éles fényhez is, mely azonnal más megvilágításba helyezi az addig jótékony homályba bugyolált kis élethazugságokat.
Hogy milyen bátor volt. Igazából az nyűgöz le. És milyen alázatos.
Az irgalom vad ereje dolgozott benne, ám ugyanakkor amit mond, akár egy igazi orákulum, hiszen az volt, a köznapi, médián kövérre hízott, unalomtól álomittasan borzas elme számára szinte befogadhatatlan. Ez a nyílt, mégis metaforákban gazdag, paradoxonokkal tűzdelt beszéd nem azonnal felfogható. Kivéve sokat idézett ilyen aforizmáit, mint: A világ van, rossz és irreális, Isten nincs, jó és reális.

„Az, ami kifejezetten ellentéte egy bűnnek, sose lehet valóban jó. Legtöbbször alig különbözik a bűntől! Például: a lopás a magántulajdon bálványozásától; a házasságtörő nő a ,,tiszta asszonytól''; a spórkassza a tékozlástól; a hazugság az ,,őszinteségtől''.
A köznapi gondolkodás már itt meghátrál, hát mi a baj a spórkasszával?- kérdezi riadtan, kezét az arcára csapva.
Persze amúgy sem olvasunk filozófiát, mit bánjuk Spinozát, az egzisztencialistákat, talán esetleg egy kis Nietzsche még belefér, azt értjük, de lassan kihalnak, akik Kantot vagy Hegelt olvastak valaha is. Őt Pilinszky plántálta a magyar köztudatba.

„Szeretnünk egy idegent, megfordítva annyit tesz, hogy idegenként kell szeretnünk önmagunkat.”
De hát kortársai között sem volt különösebben népszerű, életében nem publikált szinte semmit, később, Camus hatására és közbenjárására fölfedezték, ám gondolkodói munkásságát jobbára kerülgetik, ódzkodnak elmélyült olvasásától. Nem illik semmilyen kánonba, szerencsére.
Így aztán megkerülhetetlen.

Töredékei a tudás villanófényében rögzített mondatok, filozófiája az abszolútum utáni vágyból fakad, életének közvetlen tapasztalatain, vallásos élmény által ihletetten született. Egy konzekvens szenvedéstörténet hitelesítette megvilágosodást rögzítenek. Szelíden. Ahogy írja, magasabb inspirációra hagyatkozott.
Értelmezésük ehhez mérten problematikus.

„Hogy nem fejtünk ki minden hatalmat, amivel rendelkezünk, ezt jelenti az üresség elviselése. Ez ellene mond minden természeti törvénynek: erre egyedül a kegyelem képes. A kegyelem betölt, de nem hatolhat be, csak oda, ahol üresség tátong, és épp ezt az űrt ő maga készíti elő.
Ugyanez áll a tartozás elengedésére vonatkozóan (ami nemcsak a rosszat illeti, amit velünk tettek, hanem a jót is, amit mi cselekedtünk másokkal). Ezzel is űrt támasztunk magunkban.
Űrt támasztani magunkban, ez természetfölötti dolog. Hol lelünk a természetben reakciómentes energiát? Máshonnét kell az ilyennek érkeznie. De mindenekelőtt szükséges valamiféle hívás, reménytelenség, mielőtt az üresség bennünk megszülethetnék. Ürességünk: sötét éjszakánk. A csodálat és a szánalom (a kettő együtt mindenesetre) tartalmaz reális energiát. De ez az első átmeneti és mulandó.
Kell lennie egy tökéletesen viszonzatlan időszaknak, természetes vagy természetfeletti értelemben.”

Simone Weil pokoli fejfájással küszködött egész életében. s ez a hosszantartó, krónikus fájdalom, amit száz baja közepette nem kezeltetett, egyik forrása volt megvilágosodásának. A komoly betegségek révén fölélesztett transzcendens kérdések iránti fogékonyság hatékonyan inspirálta a válaszok közvetítésére.

Halálos betegen, módszeresen koplaltatva magát kimerítő fizikai munkát végzett. Nem kívánt az egyház intézményes biztonságába húzódni, részt kívánt venni a megalázottak és megnyomorítottak mindennapi életében kiváltságok nélkül; misztikus volt a szó legnemesebb értelmében.

NZS
2013. 11.22.




Kapcsolódó anyagok

Ha értjük a terápiát, könnyebb a lelki teher

Hatékony orvos-beteg kapcsolat a betegszervezetek közreműködésével

Az osztály, ahol beteg, orvos, szakdolgozó is figyelemre számíthat

Immunterápiás újdonságok a gyakorlatban

Harmadvonalbeli alkalmazott immmunterápiával elért komplett remisszió vesetumoros nőbetegnél

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


A fájdalom apoteózisa