TARTALOM

 VISSZA

 


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán

| |
 

Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven egyszerű földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját. A reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma (a dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent) egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.

1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950-ben vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína "felszabadította" Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet "visszatéréséről" a "Nagy Hazába". A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához. Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, s a dalai láma is csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni. A külvilágtól elzárt Tibetben megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét.Kína szerint a dalai láma a szeparatizmus támogatója, s erőszakkal akarja elszakítani Tibetet Kínától, ő azonban azt hangoztatja, hogy csak szélesebb autonómiát követel Tibetnek, s nem a terület elszakadását. Békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés, az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.

Indiában 53 mezőgazdasági és termelői települést hozott létre a Tibetből érkezett több mint százezer menekült megélhetéséért, iskolarendszert alakított ki, és számos kulturális intézményt avatott a hagyományos tibeti kultúra megőrzése érdekében. 1967-től külföldi útjain magas rangú politikai, vallási gazdasági és kulturális vezetőkkel találkozik, hogy hirdesse a szereteten és megértésen alapuló hitét.

Már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen. 2011 márciusában jelentette be, hogy visszavonul a politikától, lemond a kormány vezetéséről. A tibeti emigráns parlament 2011. április végén választotta meg Lobsang Sangay harvardi jogászprofesszort az emigráns kormány élére, aki augusztusban foglalta el hivatalát.

Ezzel véget ért az a több mint 350 éves hagyomány, mely szerint az első számú tibeti buddhista vezető egyúttal a tibeti kormányzat élén is áll.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. 1989-ben megkapta a Nobel-békedíjat a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a kitüntetést a "világ valamennyi elnyomottja" nevében fogadta el. 2007-ben pedig a Kongresszusi Aranyéremre, az amerikai törvényhozás legmagasabb polgári kitüntetésére érdemesítették. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, több egyetem díszdoktora. 2009-ben Tom Lantos-díjjal, 2012-ben Templeton díjjal tüntették ki.

A dalai láma hajnali négy órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s - lépést tartva a korral - már közösségi portálokon is elérhető. A világ első számú buddhista vezetőjeként rengeteget utazik, hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében.

Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Hét alkalommal járt Magyarországon, először 1990-ben, legutóbb öt éve.
Mi az, ami a leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban?

"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.

És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán"Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.
És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán."

Nagy Zsuzsanna
eLitMed.hu


Kapcsolódó anyagok

Fémek és daganatok

Rendszerszemlélet az onkológiai ellátásban

A stroma szerepe a rosszindulatú daganatok viselkedésében

A CDK 4/6 gátlók emlőrákban: a jelen ellentmondásai és a jövő irányai

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Tovább


Mindenki a saját szenvedéstörténete felől ismerhető meg

Hegedűs Gyöngyit a Fragmentum csoportos kiállításon bemutatott művei alapján az orvoslás és a művészet kapcsolatáról, az alkotás funkciójáról és magáról a kiállításról kérdeztük.

Tovább


Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Tovább


Úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán